Keresés

Port Said és Alexandria bombázása (aminek szerintem túl sok jelentősége nem lett volna) megérte volna, hogy hadat üzenjünk két nagyhatalomnak? Kötve hiszem.

Milyen ellátóhajókról beszélsz? A TEGETTHOFF osztály megjelenéséig az osztrák-magyar haditengerészet deklaráltan adriai haditengerészet volt, ennek megfelelően nem voltak olyan ellátóhajói, amelyek akár kapacitás, akár akciórádiusz tekintetében alkalmasak lettek volna a Földközi tengeri bevetésre.

A két legnagyobb szénszállító hajó a POLA és TEODO pedig csak 1916-ban állt szolgálatba.

Ha a teljes osztrák-magyar hajóhad is kifutott volna a Földközi-tengerre (ami nyilvánvaló képtelenség, mert a saját partokat nem lehet őrizetlenül hagyni) és egyesül a két német hajóval, az sem képzett volna semmiféle túlerőt, de még csak egyenrangú erőt sem a brit-francia flottával. Csak a Földközi tengeri francia flotta 21 csatahajóval (dreadnoughtok és sorhajók) 10 páncélos cirkálóval, 4 cirkálóval, 38 rombolóval, és 15 tengeralattjáróval rendelkezett, ami önmagában nagyobb erő volt, mint a k.u.k flotta. 

Mindehhez a francia erőhöz jött még a britek 3 csatacirkálóból, 4 páncélos cirkálóból, 4 cirkálóból és 18 rombolóból álló ereje. 

Öngyilkosság lett volna nekimenni ennek az erőnek.

És ez a francia erő már augusztus 3-án kifutott Toulonból, hogy szembeszálljon a németekkel és augusztus 16-án már megjelent az Adrián is. Ahova a háború kezdetén szinte napi rendszerességgel jártak be, ugyanis görög engedéllyel Korfu és Fano szigetein állomásoztak az Adria bejáratánál.

Gyors és könnyű egységekből, amelyek az Adrián túl is bevethetőek, ezekben a napokban csak 2 gyorscirkáló (ADMIRAL SPAUN, SAIDA) és a TÁTRA osztály 6 rombolója állt rendelkezésre. Ez az erő megint csak édeskevés a visszatérés fedezésére, miközben adott esetben a teljes francia flotta üldözi az osztrák-magyar hajókat. Már ami megmaradt belőlük a Földközi tengeri kaland után.

Abban egyetértünk, hogy 1915 nyara után, miután a francia és olasz nehéz egységek távoztak az Adriáról lett volna lehetőség sokkal intenzívebben fellépni. (szerb evakuálás, caporettói áttörés, de ideveszem 1918 nyarán a piavei offenzívát is. Vagy az olasz hadüzenet utáni támadás mintájára megjelenni Brindisi előtt és megtámadni az ottan olasz-francia cirkáló erőt.

Otranto "feltörése" semmit sem jelentett, mert Brindisiben és Valonában állomásoztak az antant közepes erői, ezek pedig megint csak elvághatták volna a visszafelé vezető utat.

A baj az volt, hogy Haustól Njegovanig minden flottaparancsnok féltve őrizte a nagy nehézségek árán kiépített flottát, mert pontosan tudták, hogy a Monarchia - ellentétben az antant államaival - nem tudja pótolni a veszteségeket. de az is igaz, hogy pusztán a fleet in being elvét alkalmazva, kikötőkben álló hajókkal nem lehet háborút nyerni.

A franciák 3 nappal a hadüzenet megkapása után már a teljes flottával at Adrián voltak, egy Port Said-i kaland min. 1 de inkább 2 hetes túra, olyan opcióval sem mi, sem a németek nem számoltak, hogy ha egyszer kimegyünk az Adriáról, akkor oda vissza is tudunk jönni.

Ellátóhajókra nem lehet alapozni egy ilyen portyát, mert vagy velünk jönnek és lassítanak, vagy találkozunk velük megbeszélt helyen, de ehhez meg nem ártott volna a jóval gyorsabb angol üldözőfottát lerázni valahogy. Ha meg valami történik az ellátóhajókkal, nekünk is lőttek...

És még mindig nem értem, hogy mit nyerünk Alexandria és Port Said lövetésével, ha az olaszok beszállnak Ok, harcolunk a Földközi-tengerért, enélkül semmi értelme az egésznek, az Adriáról esélyünk sem volt többé kimozdulni, tök mindegy volt nekünk milyen állapotban van pl. Alexandria kikötője. Cserébe viszont elveszthettük volna az összes DN-unkat, nem túl jó üzlet.

Ugye abban jól tévedek, hogy a szárazföldi beombázáshoz és a hajók elleni harchoz más lőszer kell? Könnyű azt mondani, hogy elmegyünk, bombázunk, 'oszt hazahúzunk. No de milyen lőszerkiosztással? Ha fele-fele, akkor egyik sem hatékony. Ha csak bombázásra, akkor a teljes hajóraj BIZTOSAN elveszik, mert esélyük sincs az ellenállásra, különösen a gyorsabb csatacirkálók ellen.

Mit lehet nyerni? Effektíve nem sok mindent. Egyetlen bombázás komoly kárt nem tud okozni, legfeljebb a pszichológiai hatás lehetett volna valamennyire eredményes. A kockázat akkora, amit értelmes tengernagy nem vállal. Utólag, karosszékből könnyen okos az ember, de a parancsnoknak azt a felelősséget kell vállalni, hogy minimális előnyért elveszik a flotta valamirevaló csapásmérő ereje jóformán még a háború kitörése előtt. Épeszű ember ezt nem vállalhatja.

A későbbiekben is hasonló a helyzet. Ott volt a német portyák eredménye, ami nominálisan lehet, hogy német győzelem volt, a veszteségek viszont fajlagosan akkorák voltak, amit nem engedhettek meg maguknak. A Földközi- és az Adriai-tengereken akkora volt az antant fölénye, ami ellen épeszű parancsnok nem kockáztat. Itt is könnyen lehet mondani, hogy miért nem csináltak ezt, vagy azt. No de honnan tudhatták, hogy mekkora erővel biztosítják pl. a szerbek evakuálását? Mi van, ha szépen felvonulnak, majd megjelenik az angol és a francia flotta? Ha visszavonulnak, az megfutamodás, negatív hatása van a morálra. Ha harcba bocsátkotnak - vesztenek.

A katonai vezetők döntését nem az utólagos okoskodások és az utólag kiderített információk alapján kell értékelni. Így könnyen okos az ember. Azt kell mérlegelni, hogy:

- mindent megtette-e a parancsnok és a katonai-politikai vezetés, hogy a legtöbb információt megszerezze?

- helyesen értékelték az infprmációkat?

- pontosan milyen információk álltak rendelkezésre?

- milyen egyéb tényezők befolyásolhatták a döntést?

- ezek ismeretében milyen döntést hoztak, hogyan nézett ki a döntési folyamat?

- miért azt a döntést hozták?

- hogyan hajtották végre a döntést?

Azért legalább két dolog mellettünk szólt volna, 1, a meglepetés, 2, a támadást követő bizonytalanság

A feltöltést meg lehetett volna oldani ellátóhajóról (németek is vételeztek a nyílt tengeren, útban törökbe)

Ha két részre oszolva megbombázzák Alexandriát és Port Saidot utána hazafelé egyesül a két hajóraj igen komoly erőt képeznek a németekkel, amihez mérhető erőt nem hiszem, hogy oda tudtak volna előttük csoportosítani az Adria bejáratára (ne feledjük, olaszok, görögök ekkor még nem voltak ellenség).  Erre nyilván akkor lett volna sansz, ha mi üzenünk hadat és kb. aug 9-12 közt.

Jah, s a kritikus helyre  gyors könnyű egységeket és tengókat kiküldeni segíteni a visszatérést

Amit később (minimum) kihagytak: a szerb hadsereg törmelékének az evakuálásának a blokkolása

Carorettoi áttörés szárnyának érdemi tengerészeti támogatása és olasz partmenti logisztikai létesítmények intenzív lövetése

Otranto "feltörése" után intenzív akciók a hatótávolságon belüli olasz és görög kikötők ellen