Keresés

Showtimes leirta az egyeduli celpontot ami akkora strategiai fontossagu volt, hogy erdemes volt tamadni. A Szuezi csatorna. Csak epp ott a legfontosabb az let volna, hogy beusszon egy-ket hajo, amelyek szaraz cementtel, betonnal, epitesi acellal vannak megrakva ( esetleg egy Pre Dreadnought felaldozasa is megerte volna ). Ezekkel beuszni a csatornaba, es legalabb ket helyen onelsullyesztes, lehetoleg olyan helyen, ami messze a legkozelebbi angol depoktol, hogy minnel jobban megnehezitsek a majdani bontasi, kiemelesi munkalatokat. Kesobb a torokok is kuldhettek volna diverzans csapatokat a bontas zavarasara. Hogy ehhez ki kellett volna-e uszni a flottanak? Passz. Inkabb nem. Inkabb specialisan elokeszitett teherszallitok hamis zaszlo alatt az amlitett rakomannyal, magy a megfelelo helyeken a szelepek megnyitasa, esetleg +-ba fenektoltetek alkalmazasa a gyorsabb sullyesztes remenyeben. Mindezt meg a haduzenet elott vegrehajtva, a legenysegek menekulese a torok teruletek fele.

Egy ilyen sikeres akcio lassitotta volna az ANZAC erok, es az indiai erok felvonultatasat, raadasul akkora terhet rott volna az Antant kereskedelmi hajozasara, mintha kiesett volna nehany million tonna BRT. Ez, egybekotve egy korabban meginditott tengeralattjaro offenzivaval esetleg a gyozelmet jelentette volna a tengelyhatalmaknak.

Az osztrák-magyar főerő augusztus 7-én reggel kifutott a 3 dreadnoughttal, a Radetzky osztállyal, a Sankt Georg páncélos cirkálóval, az Admiral Spaun gyorscirkálóval, valamint 6 rombolóval és 13 torpedónaszáddal, hogy felvegye a Goeben csoportot és Polába kísérje. Este a Planka fok magasságában fordultak vissza, amikor értesültek róla, hogy Souchon áttört az Égei-tengerre és Konstantinápoly felé tart.

Azt azért tegyük hozzá, hogy Troubridget a hadbíróság felmentette, mert pontosan tudták, hogy az Adria bejáratához Milne tengernagy küldte a páncélos cirkálókkal, és így maradt nyitva a Messinától keletre vezető út.

Az Észak-Afrikából Franciaország felé irányuló csapatszállításokat a francia flotta fedezte, és hamar lerendezték azt az ügyet. Augusztus 16-án már majdnem a teljes francia flotta süllyesztette el a Zentát Montenegró partjai előtt. Ha ezekben a hetekben az osztrák-magyar főerők a Mediterráneum keleti medencéjében portyáznak, esélyük sem lett volna visszatérni az Adriára. Ami egyrészt a flotta megsemmisülését jelentette volna, másrészt védtelenné tette volna a Monarchia partvidékét egy esetleges partraszállással szemben. Pár kikötő szétlövése nem érte meg ezt a kockázatot.

Nem értek egyet Haus óvatoskodásával a háború további szakaszában - főleg, amikor a francia és olasz nagy egységek elhagyták az Adriát - de ekkor ebben a kérdésben szerintem helyesen döntött.

A Goeben 10-én délután érte el a Dardanellákat, az angol és francia hadüzenet pedig valóban 12-én történt a monarchiának - ez azonban nem akadályozta  a monarchiát, hogy a nehéz hajóegységeit elővonja Cattaróba, vagy kivezényelje az Ion-tengerre... teljesen nyilvánvaló volt, hogy napok kérdése és a monarchia és az antant nyugati hatalmai közt is kitör a háború.

Egyébként amennyiben kifut az osztrák-magyar főerő, akkor nyilván a két német hajó hozzájuk csatlakozik, s nem a semleges törökökhöz - a francia főparancsnokság is arra számított, hogy Polaba hajóznak, mert hadászati szempontból ez lett volna a logikus. Tovább erősítenek egy helyi viszonyok közt jelentős hajórajt.

Troubridge pedig feladta a Goeben és a Breslau üldözését miután a két német egység meglépett az 1. hajóraj elől, mert féltette saját hajóit a német nehéztüzérség távoli tűzcsapásától - amiért később hadbíróság elé állították. Ergo ezt követően szabadon manővereztek a németek. Az OMM főerőit a két német egységgel kiegészítve szabadon tevékenykedhetett volna a Mediterránum keleti medencéjében 1-2 hétig, amíg érdemi erősítést nem kap az említett hajóraj, lévén a fő feladatuk nem a kockázatos tengeri csata vállalása volt, hanem az Észak-Afrikából a francia kikötőkbe irányuló csapatszállítások biztosítása.