Keresés

Részletes keresés

annamari073 Creative Commons License 2017-04-24 06:31:15 17743

Az a legjobb, ha képes vagy az apró örömöknek is örülni. Még akkor is, ha csak pár percig tart. Ugyanakkor azt sem szeretem, amikor azzal példálóznak, hogy mit nyavalyog az ember, amikor másnak még rosszabb... Ugyanis ettől én még rosszabbul szoktam érezni magam, ha lehet, kétszer olyan rosszul.

 

A nagyon durva eseteket tényleg csak gyógyszerrel lehet kezelni, viszont a gyógyulás fenntartásához elengedhetetlen a pszichoterápia. Pl. hogy a beteg tudja, hogy mi is pontosan a betegsége, hogy tisztában legyen azzal, hogy szednie kell a gyógyszert, mert ha nem, akkor visszaesik/visszaeshet. (ez történt azzal a skizofréniás ismerőssel is, aki vért látott a falról csurogni. Egy idő után azt gondolta, hogy neki nem kell már többé gyógyszer, abba is hagyta, aztán kezdődött minden elölről: kórházi kezelés, stb.)

 

Ilyenkor kell, hogy a beteg mellett legyen egy társ, vagy valami közeli rokon, aki támasza lehet, mert - szerintem - enélkül a legtöbb beteg visszaesik. Ennek a skizofrén ismerősnek is volt társa, aki vele élt, segítette őt, szerette őt, úgyhogy úgy érzem, ő is képes volt teljes életet élni.

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2017-04-23 15:10:10 17738

Igen az durva lehet aki olyan állapotban van, nem is akarok belegondolni. Szerencsére van az agyamban valami ami felülírja a nagyon rosszat. Nekem elég annyi, hogy  szépen esik a hó, vagy szépen süt a nap, vagy esik az arcomba az eső..ezek csak percek, de jobb lesz tőle. 

Van egy ismerősöm skizofréniás, aki megtette azokat a dolgokat, amit leírtál. Egy bentlakásos intézetben él most vidéken, jó körülmények között, ott talált magának párt, és egy szobába tették őket, dolgozgatnak is. Ha a szülők személyesen elmennek, kihozhatják egy-két napra. Látszik hogy le vannak lassulva, de viszonylag normális életet élhetnek. Tehát erre is van pozitív példa.

Előzmény:
annamari073 Creative Commons License 2017-04-23 14:41:46 17735

Pontosan, ha valaki nagyon rosszul van - pl. egy pszichotikus mániás, aki éppen a házat készül szétverni vagy a család összes vagyonát elkölteni, vagy esetleg egy súlyos skizofréniás, aki vért lát csurogni a fürdőszoba falán -, azt célszerű kiemelni a környezetéből, és egy védőközegben gyógyszeres terápiával helyrebillenteni, utána pedig intenzív pszichoterápiát alkalmazni nála. Csak sokszor erre nincs elég kapacitás, pl. egy megyei kórház pszichiátriai osztályán. Pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen volna a pszichoterápia, mert enélkül érhető el gyógyulás.

 

Az enyhébb esetekben valóban elégségségek lehetnek akár az alternatív gyógymódok is, főleg erős hit esetén. Ugyanakkor nem tudom, hogy tényleg meggyógyul(t)-e ilyenkor az illető?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!