Keresés

Ebben az időben Patakon és Szerencsen nem volt német... később pl. a telepesfalvakból költöztek be

de ettől lényegesebb, csak másolnom kell pdf-ről:

"A felhívásmegállapodás szövegében a telepítést három indokkal magyarázzák: az elnéptelenedett vidék benépesítése és a munka megindítása, a katolikus hit megerősítése ezen a hagyományosan protestáns vidéken, a német nemzetiség messze vidékre való elterjesztése."

Tamás Edit: A Tokaj-hegyaljai német telepítések a 18. században

A dokumentum forrásközlőjeként Balassa Ivánra hivatkozik. Ebben tehát nevesítve van a vallási viszonyok megváltoztatása és a német kolonizáció.

Amennyire emlékszem a telepítések történetére, arra a vidékre nem igazán akaródzott menni senkinek. A végén már komplett falvakat építettek fel (szerzámokat adtak stb.), de nem volt betelepülő. Gyaníthatóan csak annyi németet tudott összeszedni, hogy egy-egy falvat tudott megtölteni vele. Továbbra is azt kérdezem, hogy mi értelme volt "szemmel tartani" a városokat. Egyáltalán valóban folyi ilyen "szemmel tartási" tevékenység, van-e rá bitonyíték, vagy megint csak valaki forrás nélkül kombinált? Nem mellesleg a városokban mindig volt német réteg (még a legkurucabbakban is), akikre lehetett volna alapozni egy ilyen kémkedési őrületet. Ebben én továbbra sem érzem azt, ami bele próbálsz képzelni, bizonyítottnak meg aztán távolról sem látom, csupán (rosszindulatú) feltételezésnek. Annál is inkább, mert a felkeléseket - nagyon ritka kivételtől eltekintve - nem a jobbágyok, méginkább nem a polgárok robbantották ki, hanem a nemesség. A jobbágylázadásokat elég könnyedén el tudták intézni (a Hóra-Closca-Crisan-féle is csak II. József töketlenkedése miatt nőhetett akkorára, a végén kb. két zászlóaljnyi katonaság elintézte a tízezres felkelést). Ha érdemleges megfigyelő-tevékenységet akartak volna csinálni, akkor azokba a falvakba telepítettek volna két-három német családot, haol magyar nemesek voltak.

Ez a titkosrendőri attitűd megintcsak anakronizmus. A 18. század végén már egyértelműen volt, de a század közepén még ez nem bírt ekkora jelentőséggel.

Mint említettem a legkurucabb vidék Alsó-Zemplén volt, a Rákócziak ősi fészke. Gondolom ezt nem vitatják az urak, s nem akarják bebizonyítani, hogy a Szentgotthárd Köszeg vidéke, vagy Brassó-Nagyszeben...  na már most 3 meghatározó városa volt, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Mind a három mellé telepítettek egy-egy sváb falut, a közvetlen szomszédságába, ahonnan jól szemmel lehet tartani a városokat, hogy mi történik. S micsoda véletlen a jó német herceg 28 településhez jutott a vidéken, a Rákóczi birtokokból, de németet csak ide hozott. Isten háta mögött jó volt a ruszin, szlovák is. Nyilván véletlen, hogy a két legfontosabb Rákóczi központra és a megye székvárosára mellé svábokat telepítettek.