"az ország 18. századi újratelepítése és újjáépítése alapvetően sikertörténet volt."
Hbs. szempontból biztos, nőtt az adózók száma, több tízezer külső és belső ellenség ellen bevethető "olcsó" és megbízható katonát szereztek, a telepítésekből szintén hasznot húzó nemesség is lenyugodott úgy száz évre, amikor is elkezdik majd felismerni mit is jelentett az ország valóban sikeres újjáépítése a magyar nemzet számára...
"a betelepített vagy betelepült idegen népcsoportok mind gazdagították a magyarság kultúráját, gazdálkodását, de még genetikai állományát is."
A genetikai állomány és a kultúra addig is rendben volt. Minden be- és áttelepült nemzetiséggel már hosszú évszázadok óta egymást kölcsönösen megtermékenyítő együttélésben voltunk, csak míg Mátyás idején az arány 80-20%, amiből a 20% jópár részre oszlott, most jó ha 30-40% vs. 60-70 lett, ami már messze nem szerencsés. Egyébként is nehéz kultúrát gazdagítani, ha pl. a bánságba évtizedekig, a határőrvidékre vagy 150 évig nem teheti be a lábát magyar. De még Trianon idején is több 10% a magyarul nem beszélő német telepesfalviak száma a déli részeken, ez már nem a középkori típusú keveredés.
"A németekkel, szlovákokkal, délszlávokkal és ruszinokkal való keveredés szerintem inkább a hasznára vált a magyarságnak, mint a kárára, de ez szigorúan csak a személyes véleményem."
Erre tkp. válaszoltam fent, egyetértek 1526-ig így volt, utána már egyre kevésbé, hacsak nem nézzük az asszimilációs nyereségünket. |
