Keresés

Na, az újratelepítést ahogy levezényelték ne állítsuk be pozitívumként, nem csupán mivel a folyamat végére megváltozott Magyarország nemzetiségi összetétele, hanem azért, mivel tudatosan a magyarok hátrányára valósították meg.

Elég csupán a Temesi bánság visszacsatolása utáni viszonyokat felidézni, mikor is a magyarok korábbi birtokait elkonfiskálták, azt a jórészt sváb telepeseknek adták, a magyarokat meg visszatelepülni se engedték jó ideig... s akkor még nem beszéltünk a rebellis magyarok fékentartására végrehajtott irányított telepítésekről (pl. Sárospatak mellett Hercegkút, Újhely mellett Károlyfalva, Szerencs mellett Golop)  a legkurucabb vidékeken... A stratégiai pontok megszállása.  A Rákóczitól elkobzott birtokokon az új, német tulajdonosok tudták mi a dolguk.  Érdekes, hogy pl. Alsó-Zemplén, Abaúj más, elnéptelenesett  községeit nem telepítették újra svábokkal, ha volt is telepítés, akkor a magyar földbirtokosok magyar barát, görög katolikus ruszinokat hoztak.

Na, de ez csak lábjegyzet volt :)

Egyetértek.

És még hozzátenném - hogy amellett, hogy emberileg tisztelem Rákóczit - szerintem Magyarország és a magyarság hosszabb távon jobban járt a Habsburg-uralommal, mintha egy magyar nemesek vezette rendi fejedelemség vagy köztársaság lett volna.

Lehet nem szeretni vagy szeretni a Habsburgokat, tény hogy Magyarország 18. századi újjáépítése és újratelepítése lényegében - legalábbis jó részben - a Habsburg-kormányzathoz köthető és a 19. sz. elején meg a modern eszmék és az ipari forradalom első vívmányai (pl. vasút, gőzhajózás, ipari gépek, első gyárak) is német-osztrák közvetítéssel kerültek Magyarországra.

Igazán nem kötekedni akarok, mert - úgy érzem - értem, hogy mit akartál mondani.

De!

Bármilyen történelmi személyiség ikonként való tisztelete vezet ordas eszmék kialakulásához. "Ikonság" helyett minden személyt a helyén kell kezelni erényeivel, hibáival, előnyeivel, hátrányaival egyaránt. Az "ikonizálás" sarkításhoz, leegyszerűsítéshez, felemeléshez (vagy lenymáshoz), hosszabb távon rőteljes torzuláshoz vezet.

Működdőképes államszervezet lett volna a kuruc? Hát, én azért ebben nem vagyok olyan biztos. Működni működött ugyan a szó technikai értelmében, ez kétségtelen, de hatákonysága azért nem igazán volt nagy. Saját embereit nem tudta megfékezni a fosztogatásoktól, rablásoktól (félreértés elkerülése miatt: baráti területen és egyházi javakat is fosztogattak a kuruc vezetők is vallástól függetlenül). Kíváncsi lennék a bevételek alakulására összevetve a korábbi/későbbi összehasonlításában. Gyanítom, hogy nagyot csodálkoznánk a működésen.

Rákóczi hihetetlen kockázatot vállalt az ország sorsát illetően. Világos jövőkép nélkül ugrott bele a felkelés vezetésébe. Kétség kívül a legjobb szándék vezette, de megfogalmazott célok nélkül - és ez a 8 év történetéből világosan látszik - csak vergődésre futotta. A Rákczi-szabadságharc az utolsó azon rendi küzdelmek sorában, amikor az ország rendjeinek egy része egy tekintélyes közülük való vezető alatt fegyveres úton próbálták érdekeiket érvényesíteni - végeredményben részleges sikerrel. El kell felejteni Rákóczit, miint népvezért, jobbágyvezért, a szabadságharcát meg mint jobbágyok elemi erővel feltörő osztályharcát, vagy éppen egy németellenes mezeti(ségi) harcot. Ez vulgármarxista/thalyánus népnemzeti mítosz. A Rákóczi-szabadságharc egy arosztokrácia által vezetett rendi felkelés volt, amely tömegbázisát a megélhetését veszélyben látó katonarétegre támaszkodott.