Keresés

Egyetértek.

És még hozzátenném - hogy amellett, hogy emberileg tisztelem Rákóczit - szerintem Magyarország és a magyarság hosszabb távon jobban járt a Habsburg-uralommal, mintha egy magyar nemesek vezette rendi fejedelemség vagy köztársaság lett volna.

Lehet nem szeretni vagy szeretni a Habsburgokat, tény hogy Magyarország 18. századi újjáépítése és újratelepítése lényegében - legalábbis jó részben - a Habsburg-kormányzathoz köthető és a 19. sz. elején meg a modern eszmék és az ipari forradalom első vívmányai (pl. vasút, gőzhajózás, ipari gépek, első gyárak) is német-osztrák közvetítéssel kerültek Magyarországra.

1et értek.....

Na igen, az ikonok. Viszont az ikonépítők között sajnos történészek sora is ott volt, szerencsére az elmúlt pár évtizedben azért javult a helyzet, bár vannak ellentétes tendenciák is.  

Képzelem mit írtak volna pl. I.Józsefről, ha Pozsonyban eljátsza a magyar történelemben példátlan ónodi leszámolást, vagy elég érthetetlen, hogy azok akit Thökölyt törökösségéért köpködik, hogy nem hánynak sugárban Rákóczi török politikájának kifutása miatt :) Ráadásul őt is mint annyi "szabadságharcost" - lásd Kossuth - mozgalma hanyatlásakor ill. az emigrációban eléri a realitás elvesztésének és bűnbakkeresésnek a "kórja".

Azt hiszem, ha kevesebb jó emberi tulajdonsággal, de több katonai-politikai tehetséggel rendelkezik, mindenki jobban jár.

Ikonokra szükség van  az átlagember szintjén, mint nálunk Szent István, Hunyadi Mátyás, Rákóczi vagy Kossuth... akikre büszkék lehetünk, akik megtestesítik a törekvéseinket (ha még sokszor erőltetett is a párhuzam). Egyébként nem hiszem, hogy az átlag amerikai, orosz jobban ismerné Washingtont, Lincolnt, F.D.R.-t, vagy Nagy Pétert, Katalint...

A lényeg, hogy fel legyen dolgozva történetük tisztességesen és az érdeklődők könnyen elérjék.

mezeti(ségi) = nemzeti(ségi)

Igazán nem kötekedni akarok, mert - úgy érzem - értem, hogy mit akartál mondani.

De!

Bármilyen történelmi személyiség ikonként való tisztelete vezet ordas eszmék kialakulásához. "Ikonság" helyett minden személyt a helyén kell kezelni erényeivel, hibáival, előnyeivel, hátrányaival egyaránt. Az "ikonizálás" sarkításhoz, leegyszerűsítéshez, felemeléshez (vagy lenymáshoz), hosszabb távon rőteljes torzuláshoz vezet.

Működdőképes államszervezet lett volna a kuruc? Hát, én azért ebben nem vagyok olyan biztos. Működni működött ugyan a szó technikai értelmében, ez kétségtelen, de hatákonysága azért nem igazán volt nagy. Saját embereit nem tudta megfékezni a fosztogatásoktól, rablásoktól (félreértés elkerülése miatt: baráti területen és egyházi javakat is fosztogattak a kuruc vezetők is vallástól függetlenül). Kíváncsi lennék a bevételek alakulására összevetve a korábbi/későbbi összehasonlításában. Gyanítom, hogy nagyot csodálkoznánk a működésen.

Rákóczi hihetetlen kockázatot vállalt az ország sorsát illetően. Világos jövőkép nélkül ugrott bele a felkelés vezetésébe. Kétség kívül a legjobb szándék vezette, de megfogalmazott célok nélkül - és ez a 8 év történetéből világosan látszik - csak vergődésre futotta. A Rákczi-szabadságharc az utolsó azon rendi küzdelmek sorában, amikor az ország rendjeinek egy része egy tekintélyes közülük való vezető alatt fegyveres úton próbálták érdekeiket érvényesíteni - végeredményben részleges sikerrel. El kell felejteni Rákóczit, miint népvezért, jobbágyvezért, a szabadságharcát meg mint jobbágyok elemi erővel feltörő osztályharcát, vagy éppen egy németellenes mezeti(ségi) harcot. Ez vulgármarxista/thalyánus népnemzeti mítosz. A Rákóczi-szabadságharc egy arosztokrácia által vezetett rendi felkelés volt, amely tömegbázisát a megélhetését veszélyben látó katonarétegre támaszkodott.

Rákóczira külön szabály vonatkozott - volna - vagyis amennyiben leteszi a hűségesküt sem maradhat Magyarországon, hanem cserebirtokot kapott volna  jó messze Magyarországtól. 

Érdemi katonai ismeretei nem lehettek, hiszen mire abba a korba lépett, hogy megértse már a jezsuiták kezébe került, s nulla ilyen ismeret szerepelt a tananyagban, akárcsak politika, annál több vallás. Ennek következtében mélyen vallásos volt, s ez erősen kihatott személyiségére.

A nemzeti ügy szempontjából nyilván nem ártott volna, ha kicsit dörzsöltebb...

Rákóczi akkor is nagyjából az ikon szerepet töltötte be. Működőképes államszervezetet hoztak létre, a professzionális hadsereg iránt elkötelezett volt, de megfelelő anyagi források nem voltak hozzá (nyilván a hangsúlyokat, fontossági sorrendet lehetett volna máshová tenni esetenként). A politika terén elég naív volt.

A tisztelete az ikon szerepnek megfelelő megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tartásának szól első sorban.