Keresés

Részletes keresés

Bazodi elv Creative Commons License 2017-04-07 10:24:02 496

Rákóczi felkelésének vallási kérdése tényleg bonyolultabb, de a horvát válasz - és a kérdés erre vonatkozott - nem. A horvárok (értsd ez alatt a orvát nemességet) keményvonalas katolikusok lévén, nem látták szívesen a protestánsokat. Mi több, minddent megtettek, hogy ne legyenek az országukban protestánsok. A bécsi béke rendelkezéseit sem vonatkoztatták Horvátországra. Hiába volt Rákóczi személyében katolikus, ők a felkelésben a vallási türelem egy számukra elfogadhatatlan formáját látták. Bármennyire tűnik ürügynek a vallás így utólag, de akkoriban valós döntések megalapozójának számított. Persze, adott esetben túl lehett lépni a problémán, de a horvátok esete nem ez volt.

A hozzászólás:
showtimes Creative Commons License 2017-04-06 22:02:23 494

Ez a vallási kérdés azért sokkal bonyolultabb,

 

Zrínyi, Wesselényi, Frangepán, Rákóczi - mind római katolikus volt, hogy csak a fő "összeesküvőket" említsem, ráadásul ebből kettő horvát származású, ráadásul ebből az első három dunáltúli, horvátországi...

 

Az más kérdés, hogy amikor kitört a II. R.F. vezette szabadságharc pont a családi birtokok elhelyezkedése miatt ÉKMo. lett a magterület, s a Tisza-, Sajó, Hernádvölgye többségében református lakosságú volt... ez meglátszott a korai vezetésben is, amelyet a szécsényi országgyűlésen korrigáltak.

 

A vezetésben nem, de a társadalmi bázisban valóban túlreprezentáltak voltak a reformátusok,  a katolikusok meg alatta, de ne feledjük, hogy az akkor  közel 100 százalékban ortodox ruszinok és románok is nagy számban harcoltak kuruc oldalon.

 

Előzmény:
Bazodi elv Creative Commons License 2017-04-06 19:35:35 491

Nem hiszem, hogy a korszakban ezt - főleg az alacsonyabb státusú nemesség körében - ezt így ebben a formában érzékelték és megfogalmazták, ráadásul az sem biztos, hogy ezt negatívan ítélték volna. Egyszerűen ralizálták, hogy nincsen más esélyük a török ellen. Velencével nem volt jó a viszonyuk, Krajna és Stájerország pedig Hb-ok alatt voltak. A stájer rendek anyagilag támogatták a védelmet már Mohács előtt is. Szerintem nagyjából analóg a dolog a magyar helyzettel, a többség a behódolás és ellenállás közül az utóbbit választotta, ott viszont csak egyetlen alternatíva maradt, a Hb-ok. A reformáció Horvátországot nem nagyon érintette, így a vallási indok is erős lehetett. Jól tudjuk, hogy minden magyar Hb-ellenes fellépést belsőleg terhelte a vallási kérdés. Mo-on is jelentős rész maradt Hb-hű, különösen a Dunántúlon, aminek komoly előzménye van.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!