Keresés

Részletes keresés

showtimes Creative Commons License 2017-04-02 19:34:50 471

Kösz az infot. Mint egykori tüzér tisztában vagyok a fehyvernem  jelentőségével :) viszont a korszakot nem ismerem érdemben ebből a szempontból. Az viszont már korábban is motoszkált a fejemben, hogy a kurucoknál nem volt elég. Mivel az anyagi keretek adottak voltak, így nyilván csak más kárára, mondjuk az udvari ezredekére lehetett volna fejleszteni...

 

illetve feltűnően sok vár, erődített város maradt a kurucok háta mögött, a felszabadított területekbe ékelődve. Létre kellett volna hozni egy tüzérségből, utászokból álló speciális alakulatot, amely a legerősebbeket leszámítva a siker reményében kezdhetett volna  ostromba ( ezzel stabilitást ad a felszabadított térségnek, illetve a mezei seregek hátának, + zsákmány). Erről tudsz valamit?

 

 

A hozzászólás:
Bazodi elv Creative Commons License 2017-04-02 17:51:12 470

Ebben a korban a tüzérség csatatéri szerepe korlátozott volt. Ahol volt ezredlöveeg, az a vonalba épült bele, együtt mozgott a vonallal, de kis kalibere és harcászati nehézségei miatt (nagyon jó leírása van ennek a Stutterheim-hagyatékban a századvégről - ÖStA KA Kriegswissenschaftliche Mémoirs Karton Nr. 70. Fasc. VII. Nr. 19.) , valószínüleg az Alvinczi-féle Militärhofkommissionból származik, ami komoly harcászati kritikája az ezredtözérségnek) korlátozott hatékonyságú volt. A tábori tözérség pedig korlátozott mobilitása miatt (gyakran egyáltalán nem mozdult a csata alatt) volt problematikus. Elméletben ismertek minden későbbi lőszert (talán a srapnel 19. századi formáját leszámítva), de gyakorlatban a tömör golyót és a kartács különböző formáit használták. Persze próbálkoztak mindenfélével, de egyik sem lett hatékony. Dolleczek munkája az alapmű ehhez, ha érdekel.

Előzmény:
showtimes Creative Commons License 2017-04-02 17:34:37 469

A huzagolt csövű, hátultöltős puskák megjelenéséig érdemi eredményességi különbség nem volt a puskák közötti minőségi eltérések miatt. A jobb fegyvert, puskaport simán kompenzálta, ha a másik oldalon képzettebb volt a katona és pontosabban célzott, gyorsabban tölött, vagy éppen a vak szerencse.

 

Ami engem jobban érdekelne, hogy a tüzérség, mint fő seregbontó, rombolóerő hogyan állt ebben a korban? ( Kartács, láncos, szöges "golyók" stb. hatékonysága)

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!