Keresés

Svsz. Rákóczi anélkül ugrott bele a felkelésbe, hogy kikristályosodott céljai lettek volna. Szerintem szeretett volna ő erősebb központi hatalmat, de gyenge volt hozzá, hogy keresztülvigye akaratát, illetve muszáj volt engedményt tennie, hogy a nemességnek legalább egy része támogassa. Mert bár szépen hangzik Rákos mezejének kacsintása (mondhatnám illúziója), de azért az már mégsem lehetett gilt egy magyar (különösen fő)nemesnek, hogy saját vére uralkodjon fölötte, amikor akár ennyi erővel ő maga is uralkodhatna a többieken. Arról nyilván Rákóczi személyében nem tehetett, hogy úgy buktatták ki, hogy egy olyan kompromisszum született az uralkodó és a magyar vezetők többsége között, hogy a nemesség jogai erősek maradjanak, az adómentességet és a nemesi szabadságot megerősítik, ami egyenesen a kettős vámhatárhoz, a fajlagosan alacsony magyar adózáshoz és gyenge iparhoz, a vállakozókedv alacsony szintjéhez vezetett, a magyar nemesség pedig maradt olyan erős, hogy végül ezt a status quot II. József ellenében meg tudta védeni. Az meg végül a történelem kegyetlen fintora, hogy éppen egy korlátozott tehetségű uralkodó akadályozta meg a status quo felbontását, amikor már a magyar nemesség lassacskán hajlandó lett volna rá.

Azért maradjunk a magyar nevek eredeti írásmódjánál, lásd:  Thököly Imre.

Nos, azért gondoljunk bele, h Rákóczi nem rendelkezett azokkal az ismeretekkel, mint mi....

Nála - szemben tökölivel - tudjuk , h nem a személyes ambíciói hajtották (ezt az életútja igazolja).

Abban a korban még csak kevesen értettékl+ (márha 1általán bárki is), h a stabil központi hatalom nélkül lehetetlen csatlakozni a jövendő Ipari Átalakuláshoz.

Szvszt Rákóczi indítékai tisztességesek voltak - mégha utólag nem is bizonyultak pozitívnak.....lásd Lengyelo. sorsa ......

"4részre szakította az országot" amely ugye már előtte is 3 részre volt, és ugye a felkelést sem ő kezdte, csak menet közben átvette a parancsnokságot

"Tatár hordákat szabadított Erdélyre" az addig eltelt 700 évből azért dereng jópár trónkövetelő, aki a legkülönbféle nációkat szabadította az országra, sőt maga Rákóczi sem zárkózott el a török segítségtől, ezt ki is kirárgyaltuk már a Mohács topikban:

Vatai Gábor: Út az irrealitásba (Rákóczi török diplomáciája a szabadságharc idején)

http://kcst.hu/keletkutatas/Keletkutatas_2011-osz.pdf

"A január 5-én kiadott dokumentumban a fejedelem a Porta katonai támogatásáért cserébe felajánlotta a Dráva–Száva közét, a Szerémséget, Eszéket és Péterváradot; Magyarországért 100.000, Erdélyért pedig évi 50.000 forint adót. Amennyiben a szultán ezeket kevesellte volna, a fejedelem odaígérte a Duna–Tisza közét is egészen Titelig és Kalocsáig, de Budát nem volt hajlandó átadni, mert ez a keresztény hatalmak összefogásával fenyegetett. Ha a Porta mégis ragaszkodott volna Budához, azt kérte Pápaitól, hogy azonnal értesítsék a további tárgyalások végett. Ez utóbbi kitétellel tehát azt jelezte, hogy akár ezt a kérést is hajlandó lett volna teljesíteni, amennyiben a kért segítséget megkapja."

"Amúgy Rákóczi  sem véletlenül  írt +vetéssel a mostohaapjáról....." ennek ellenére a szbh. első felében neki szánta az erdélyi trónt...