"- Atyám azt szokta mondani - csúfolódott az ifjú - , hogy a nők szava olyan, mint a fürkészdarázs mérge. Nem öl, de megbénít. Ez pedig arra való, hogy a fürkész akkor falja föl a bogarat, amikor éppen akarja.
Vajon nem ilyen bénító méreg-e a te szavad is, leány?
- Talán a szívedbe talált?... Mondd, félsz, hogy megeszlek? Most nem eszlek meg. Feküdj csak bénán, várok. De ha kedvem kerekedik... ó, bizony megeszlek akkor!"
"Ne engedd fiam, hogy nő szóljon hozzád. Ha szól, elvesztél. Mert a nő szájában gonosz varázslat a szó: megkötöz, megbénít, megront. Tehetetlen vagy a nő szóvarázslata ellen, fiam - szokta mondani
atyám, amikor az életre oktat." |