Kedves Ringleta!
Első feltétel, hogy a sértett beleegyezzen a közvetítésbe és az épp eljáró szerv azt engedélyezze (ügyész, bíróság).
A Kgfbtv. ezt a jogcímet nem ismeri, így nehéz is összekötni a kettőt.
A kárigényét a károsultnak a biztosítónál kell benyújtania, és az dönt annak megalapozottságáról, azt a tv. szerint jogosult vizsgálni. Így a biztosító kihagyásával létrejött egyezség esetén az nem feltétlen működik. Másrészt a biztosító ha ezt felismeri hivatkozhat arra, hogy a kár megalapozatlan, vagy a joggal visszaélés van, mert a közvetítés lényege nem ez.
Ha Ön mégis fizet előre, ez esetlegesen akkor lehet kárigényként érvényesíteni azt, ha az igazolt igényen alapszik: tehát bármit is kér a károsult (pl. havi járadék, anyagi kár kijavítása szervíz általi kijavítása, stb.) anak bemondása nem elég. A havi járadék esetén pl. munkaképesség csökkenés igazoltsága, szervíz számla és kárfelvételi jegyzőkönyv (amelyet a biztosítnak vagy megbízottjának kell elvégeznie - vagy igazságügyi szakértő ha vita van) kell.
Üdv drius
6:474. § [A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben]
(1) A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
(2) Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
(3) A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott. | 
