Érdekes, hogy pont te vitattad, miszerint Zabergán kuturgur hadvezér perzsa nevet viselt volna, pedig a Zabergán nevet eredetileg perzsa főemberek, hadvezérek viselték. A Zibriqān név 'hold'-at vagy 'rövid szakállú ember'-t jelentett (Hugh Kennedy ford.: Al-Manṣūr and al-Mahdī; State University of New York Press, Albany, 1990, 47.). I. Sápur Kr. u. 261. évi feliratán a görög Zαβρíγαν változataként szerepel a parthus Zbrkn és a pahlavi Zplk'n. 586-ban Khlomarón erődjét is védelmezte a rómaiakkal szemben egy Zabergán.
"زبرقان zibriqān, The moon; a man who has but little beard; surname of one of Muhammad's companions", in: Francis Joseph Steingass, A comprehensive Persian–English Dictionary; Routledge & K. Paul, 1892, 610. Egyébként tele van "zabar" hangalakú szavakkal, egyiknek a jelentése sem 'szabar'.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=97000380&t=9111571
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115914332&t=9111571
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115862111&t=9111571
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115910233&t=9111571
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115856709&t=9111571
Ál-Zakariás Egyháztörténetének szír nyelvű átdolgozásából: "a szelíd lelkű Jusztiniánosz uralmának huszonnyolcadik ... éve ... A hunok közé tartoznak, és a kapukon belül vannak: būrgārē, külön nyelvvel bíró pogány és barbár nemzet, több városa van; allānājē, ezeknek öt városuk van; a Ddw népéhez tartozók, ezek hegyek között laknak, és erődeik vannak; ūngūr, sátorlakó nép; ūġār, sāber, būrgar, kūrtargar, ābār, kāser, dīrmar, sarūrgūr, bāġarsīq, kūlas, abdel, eftalīt, ez a tizenhárom, sátrak alatt lakó, a jószág, a halak és vadállatok húsából, valamint fegyverekből élő nemzet". Kmoskó ezt a magyarázatot fűzi hozzá: "A Kaszpi-kapu alatt a Dariel-szorost, a tenger kapuja alatt a Derbendi-szorost kell értenünk." (Szír írók a steppe népeiről; Balassi, Bp., 2004, 98.)
Szíriai Mihály: "A törökök ... lakóhelye északkeleten terül el ... csakis két, kapuszerű helyen jöhetnek ki az ottaniak, és mehetnek be, akik akarnak. Ezek egyike Perzsián túl, keleti vidéken fekszik, másika északon, Ibériától befelé. Ebben hatalmas erődítmények vannak, s az a kapu, amelyről azt állítják, hogy makedóniai Nagy Sándor parancsára épült abból a célból, hogy az ottani nemzeteket a kivonulásban megakadályozza ... Minthogy ... csak azon a két helyen tudnak kivonulni, mikor a tőlük kijjebb levő királyok szorult helyzetbe kerülnek, (csak) annyi férfit engedtek közülük kivonulni, amennyit (éppen) akartak, hogy az ellenségeikkel folytatott harcokban velük legyenek, utána pedig újból hazájukba tértek vissza."
A limes Sasanicus két szakaszáról van szó: az egyik a Kaszpi-tengertől keletre, a másik attól nyugatra húzódott, s az itteni kapukon engedtek be a perzsák a sztyeppei hadi utánpótlást. Később Bizáncba és a keresztény Magyar Királyság területére is hívtak be ilyen keleti "erősítést", nemcsak a sztyeppéről, hanem a déli muzulmán világból is.
Baski Imre: "... Derbent régi nevei között nem találunk ‘vaskapu’ jelentésűt. Az oguz hőseposzban viszont, amint alább látni fogjuk, a derbenti szoros Vaskapuja szinte eposzi jelzővé vált. Lehetséges-e hogy a török népek hozták magukkal az (ótörök?) elnevezési mintát, s a közép-ázsiai Vaskapu-szoros analógiája alapján nevezték el a Derbenti-szorost is? Feltehetőleg igen, hiszen az avarok és a hunok után a nyugati türkök és a kazárok is megjelennek a Kaukázus vidékén a 6. századtól kezdve. A török jelenlét ettől az időtől számítható. Al-Bāb, azaz Derbent, és környéke ténylegesen a 11. században került török uralom alá, amikor a Nagy Szeldzsuk Birodalom része lett. Ezzel az oguz törökség is megtelepedett a Kaukázus déli-délkeleti felén."
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=139096524&t=9174570
Egyébként Czeglédy Károly szerint is perzsa eredetű a kutrigur vezér neve.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=134702058&t=9111571 |
