Keresés

"Az orosz külpolitika évszázados célja volt a kitörés a Fekete-tengerről, ehhez pedig szükségük volt a szorosokra és a Délkelet-Balkánra"

De ezt nem okvetlenül akkor kell erőltetni, amikor időt akar nyerni az ember, hogy felkészülhessen a háborúra. Hacsak nem pókert játszunk: vagy megijednek, és feladják, vagy háború, azzal a kockázattal, hogy még nem vagyunk felkészülve.

Úgy is felfogható, hogy nem csak Hitler és Churchill, hanem Sztalin is hazárdjátékot játszott.

Vagy esetleg a bolgárok rájöttek, h őket az oroszok pusztán kihasználni akarják ?

Mármint két baráti szláv név, szövetséges a török ellen, de minden másban konkurens

Az orosz külpolitika évszázados célja volt a kitörés a Fekete-tengerről, ehhez pedig szükségük volt a szorosokra és a Délkelet-Balkánra... nyilván ebben a konstellációban támogatták volna a bulgárok Égei-tengeri kijáratát is. Pechjükre a két legfontosabb balkáni szövetségesük, a szerbek és a bulgárok utálták egymást.

Írtam, az, hogy az angolok intaktak maradjanak, Sztálin számára létkérdés volt, India ezért semmiképp sem jöhetett szóba. Maradt a Balkán - az mondjuk így, minimális információval rendelkezve előttem sem világos, hogy provokációnak vagy halogatásnak szánták a bejelentkezést Romániára és Bulgáriára. Akárhogy is, 1940 végén már mindkét gengszter tudta, hogy a háború előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, leginkább azért, mert ők maguk voltak elszánva rá. Hitler a Barbarossa aláírásával legfeljebb annyit tett, hogy az 'előbbet' választotta.

Ami pedig Sztálint illeti, én azt hinném, hogy a gondolkodásába alapvetően betekintést lehet nyerni abból a dokumentumból, amit T. Sz. Busujeva, az Orosz Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa mutatott be még több, mint húsz évvel ezelőtt a nagyközönségnek. Ez a diktátor szűk körben, az SZKP és a Komintern vezetőinek megtartott 1939. augusztus 19-i beszédét tartalmazza, a lényege szerint pedig a paktum megkötése előtt elhúzódó háborúra számított a németek és a nyugati államok között, aminek a végén ő aratná le a babérokat.

Egyrészt a szöveg hitelességét a putyini Oroszországban vitatják, annak ellenére is, hogy Busujeva megnevezi a konkrét levéltári fondszámot is. Másrészt kérdés, hogy ezek az elképzelések, ha tényleg megfogalmazódtak, 1940 végére mennyiben módosultak. Anglia még tartotta magát, ez egy amolyan féloldalas helyzetet eredményezett: Sztálin fejében Hitler támadhatott is meg nem is. Ezért is lehetett 1941 elején látni a Szibéria felett elrepülő repülőkről fél Ázsia felvonulását - és mert talán legkorábban 1942-ben Sztálin is szívesen kezdeményezett volna háborút. Esetleg, miután az amerikaiak is beszálltak a kártyapartiba.