Keresés

"provokációnak vagy halogatásnak szánták a bejelentkezést Romániára és Bulgáriára"

meg Finnországra, érdeklődve Magyarország iránt is.

Halogatásnak talán egy "passzív" belépés a Háromhatalmi Paktumba legalább olyan jó lett volna, mint egy provokatív fellépés, de az igaz, hogy vigyázni kellett, nehogy Angliát Hitler karjaiba kergessék. Inkább valószinű, hogy Sztalin nyeregben érezte magát.

Van olyan vélemény, hogy Molotov 1940 novemberében szándékosan provokált, és a szovjet hadakat nyomásgyakorlás céljából vonultatták fel a nyugati határon, hogy Hitler ne merje elszánni magát egy angliai partraszállásra. Mivel úgymond kétfrontos háborút sem fog merni kezdeni, benne lesz a dobozban, és annyit zsarolhatnak ki belőle, amennyit csak lehet, mielőtt megtámadják. (*)

A mozgósítást minden esetre a legnagyobb titokban folytatták és a háborús készülődés olyan mértékű volt, hogy azt nem lehet csupán blöffnek tartani: a dobozt össze akarták taposni. (Ettől függetlenül pedig Hitler valójában nem akart Angliában partraszállni, bár ebben Sztalin nem lehetett biztos.)

Lehet úgy interpretálni, hogy

- provokáltak, nehogy Hitler idő előtt kiegyezzen Angliával és hogy ezzel időt nyerjenek a felkészülésre a támadáshoz

- azért mertek provokálni, mert erős pozícióban érezték magukat.

Sztalin abból indult ki, hogy Hitler "racionális" politikus - mint ahogy Hitler is Churchillel szemben. Csakhogy mindketten elszámították magukat azzal kapcsolatban, mit jelent a másik fél szemszögéből a racionalitás az adott helyzetben.

--------------------------

(*) "Moszkvának attól kellett tartania, hogy Angliával vagy egy partraszállásos német hadművelettel végeznek, vagy, katonailag gyenge és pénzügyileg nyomorúságos helyzete miatt kénytelen lesz békés kompromisszum kötésére a Harmadik Birodalommal. A Szovjetúnió akkor egyedül maradt volna Németországgal, aminek az egész Európai kontinens erőforrásai rendelkézésére álltak volna. Mi röbb, a Szovjetúnió a kapitalista hatalmak - beleértve az angolok - közötti együttműködés veszélyétől is tartott maga ellen. Hogy meggátolja ezt a lehetőséget, Angliát bátorítania kellett a háború folytatására… E remény erősítésére és hogy elejét vegye egy német partraszállásnak Angliában, Moszkvának konfliktust kellett keresnie Németországgal. A szovjet fenyegetéssel hátában Skandináviában és a Balkánon, Hitler nem riszkírozhatta a Seelöve-t (az Anglia elleni inváziós tervet). Helyette hadereje erős kötelékeit kellett Keletre küldenie, hogy védje Németország nikkel-, fa-, olaj- és gabonaszállítási forrásait."

Walter Post: Unternehmen Barbarossa. Deutsche und sowjetische Angriffspläne 1940/41

Hamburg/Berlin/Bonn, 1996

Az orosz külpolitika évszázados célja volt a kitörés a Fekete-tengerről, ehhez pedig szükségük volt a szorosokra és a Délkelet-Balkánra... nyilván ebben a konstellációban támogatták volna a bulgárok Égei-tengeri kijáratát is. Pechjükre a két legfontosabb balkáni szövetségesük, a szerbek és a bulgárok utálták egymást.

Írtam, az, hogy az angolok intaktak maradjanak, Sztálin számára létkérdés volt, India ezért semmiképp sem jöhetett szóba. Maradt a Balkán - az mondjuk így, minimális információval rendelkezve előttem sem világos, hogy provokációnak vagy halogatásnak szánták a bejelentkezést Romániára és Bulgáriára. Akárhogy is, 1940 végén már mindkét gengszter tudta, hogy a háború előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, leginkább azért, mert ők maguk voltak elszánva rá. Hitler a Barbarossa aláírásával legfeljebb annyit tett, hogy az 'előbbet' választotta.

Ami pedig Sztálint illeti, én azt hinném, hogy a gondolkodásába alapvetően betekintést lehet nyerni abból a dokumentumból, amit T. Sz. Busujeva, az Orosz Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa mutatott be még több, mint húsz évvel ezelőtt a nagyközönségnek. Ez a diktátor szűk körben, az SZKP és a Komintern vezetőinek megtartott 1939. augusztus 19-i beszédét tartalmazza, a lényege szerint pedig a paktum megkötése előtt elhúzódó háborúra számított a németek és a nyugati államok között, aminek a végén ő aratná le a babérokat.

Egyrészt a szöveg hitelességét a putyini Oroszországban vitatják, annak ellenére is, hogy Busujeva megnevezi a konkrét levéltári fondszámot is. Másrészt kérdés, hogy ezek az elképzelések, ha tényleg megfogalmazódtak, 1940 végére mennyiben módosultak. Anglia még tartotta magát, ez egy amolyan féloldalas helyzetet eredményezett: Sztálin fejében Hitler támadhatott is meg nem is. Ezért is lehetett 1941 elején látni a Szibéria felett elrepülő repülőkről fél Ázsia felvonulását - és mert talán legkorábban 1942-ben Sztálin is szívesen kezdeményezett volna háborút. Esetleg, miután az amerikaiak is beszálltak a kártyapartiba. 

A dolog valóban többrétegű volt. Tényleg volt egy logikus vonal a cári nyomdokok követésében és szerintem csak hangsúlykülönbségek vannak köztünk.

"A szovjetek klasszikus geopolitikát folytattak"

A klasszikus orosz geopolitikai igényeket ismerte el Hitler, amikor elfogadta Finnországot orosz befolyási övezetnek, és arra hivatkozott, Romániát csak a háború idejére garantálta. Szerbiával és Görögországgal kapcsolatban is ezt az álláspontot képviselte. Persze noná, hogy a tárgyaláson mindenütt "angol veszélyre" hivatkozott, és nem szovjetre. Lényegében azt kérte, fagyasszák be az oroszok a nyugati irányt és koncentráljanak a cári politika Nagy Játékának felmelegítésére Délen.

"az is a rációra vallott, hogy felismerték Hitler angolellenes blöffjét"

Valójában mindketten blöfföltek, időhúzásra játszottak, meg arra, hogy az események kibontakozása közben még mindig lehet majd kurzust váltani. De:

Hitler 1940 novemberéig még ingadozott, hogy mikor támadja meg a szovjetet - a Barbarossáról végső döntés csak decemberben született. Én csak annyit mondtam, Sztalinnak meg lehetett volna próbálnia ügyesebben blöffölnie: mert végül csakugyan belement a déli expanzióba (Churchill ide, vagy oda), mint azt a protokollokból és a későbbi szovjet ajánlatból is látszik (amire a németek már nem is válaszoltak), csak "mániámat", Romániát nem kellett volna firtattatnia Molotoval. Meg mire szolgált az arrogáns fellépés?

"egészen 1941 júniusáig megvolt az az illúzió, hogy Hitler úgy fog cselekedni, ahogy mi szeretnénk, hogy cselekedjen. Elég ehhez csak nagy erőkkel felvonulni a határon, miközben Berlinre vagy Hamburgra le-lepotyog néha egy-egy angol bomba. No, ez hiba volt - kedvenc mázolónkat egy ponton elhagyta az egyébként amúgy sem híres józansága."  

Valóban, illúziója 1941 júniusáig Sztalinnak volt - Molotov állítólag Berlinből hazamenve azt mondta rokonainak: "háború lesz". Miben reménykedett a zsugás, amikor felvonultatta azt a ménkű nagy hadsereget nyugati határain, miközben még a németeknek szinte semmije nem volt ott? hogy majd Hitler "józan lesz" és kapitulálni fog? Szép engedelmesen elveszejti fele seregét az angol csatornában átkelés közben? Lehet, hogy vannak olyan tények, elveszett, vagy zárt dokumentumok, amikre Sztalin hagyatkozott? Hamisított levelek német tábornokoktól, hogy leváltják Hitlert, ha megtámadja a Szu-t, vagy ilyesmi?