Keresés

"1940 novemberében, Berlinben Molotov nem csak Bulgária és Románia, hanem Magyarország felett is szovjet politikai befolyást kért."

Így van, az egyik hely, ami most kapásból eszembe jut, Schmidt, Hitler tolmácsának jegyzetei, amiket munkája során készített a tárgyaláson.

Amikor az érdekszférák felosztása kapcsán a német fél nagyívű ajánlatot tett arra, hogy a Szovjetúnió törekedjen déli irányú expanzióra, a Perzsa-öböl és India irányába, Molotov többek között ezt válaszolta: "A Szovjetúniót a Közel-Keleten nem csak Törökország, hanem Bulgária is érdekli. De Románia és Magyarország sorsa is érdekli a Szovjetúniót és az semmi körülmények között nem lehet közömbös számára."

Márpedig a szovjet érdeklődés a tapasztalatok szerint a halál jeges leheletét jelentette az adott ország számára.

Nem olvastam végig az összes hozzászólást, így lehet, hogy valaki már hivatkozott rá, de: Konsztantyin Plesakov a Sztálin baklövése című könyvében elég érzékletes képet nyújt erről a januári hadi találkozóról. Néha annyira érzékleteset, hogy már-már kételkedni támad kedvem, viszont sokat ír arról is, hogyan született meg a déli irány ötlete és mi lett voltaképp a sorsa. Tény, hogy bizonyos időszakban ez volt a súlyponti elgondolás, nagyjából az 1916-os Bruszilov-gőzhenger nyomán, szabadon.

Ungváry Krisztián írta egyszer a Magyar honvédség a második világháborúban c. könyvében, egy német szerzőre hivatkozva, hogy 1940 novemberében, Berlinben Molotov nem csak Bulgária és Románia, hanem Magyarország felett is szovjet politikai befolyást kért. A tárgyalási jegyzőkönyvben én ennek komoly nyomát nem találtam, így nem tudom leellenőrizni az információt, persze ez csak egy a rögzített dokumentumok közül. Úgy érzem, alapjában van itt még lemaradása a magyar történésszakmának (is). Nem is kicsi a feladat, ha ki kell venni a kiskést az újnáci firkászok kezéből a homokozóban. Másként, de Oroszországban sem Rezun Jégtörője áll már a történeti irodalom centrumában. Az ottani érvényesülést, a levéltárak megnyitását persze a putyini politika tényleg nagy erőkkel akadályozza, amíg tudja. Vagy amíg akarja.

A Kremlben, 1941 január 8 és 12 között 60 szovjet tábornok részvételével Sztalin felügyelete alatt folytatott második törzsvezetési gyakorlatról van szó. Ebben a gyakorlatban a szovjet támadás egyik fő célja Bedapest bevétele volt, a másik a román olajmezők megszerzése. A részleteket több nyilvános forrásban meg lehet találni, köztük Paven N. Bobiljov írásaiban.

A törzsvezetési gyakorlat eredményeképpen Sztalin leváltotta Pavlovot és helyébe a kievi katoni körzet vezetőjét, Zsukovot nevezte ki, letéve a voksot a délnyugati támadás mellett.

Nem igazán valószinű, hogy feladták ezt az elképzelést, különben hogyan magyarázható a szovjet hadseregcsoport diszlokációja a terepen magyar határral szemben 1941 júniusában?