Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
.ETNA. Creative Commons License 2017-01-09 09:27:19 4785

Hidd el, nem vagy egyedül !!! Mindannyian átmegyünk ezeken a "szakaszokon", tagadás, remény, velem ez nem történhet meg, nehogy már az immunrendszerem ellenem merészeljen fordulni ... na és a végén már utálunk mindenkit, aki fut a busz után (amikor mi éppen totyogni is alig bírunk), vagy aki lehuppan előttünk a buszon az ülésre, miközben mi kapaszkodni sem tudunk a merev ujjainkkal. Naaagyon sok mindent vágtam pl. földhöz és naaagyon sokat - hát, nincs mit szépíteni - káromkodtam is, pedig amúgy ez nem szokásom. Irtózatosan dühös voltam, ha nem tudtam kinyitni a hűtőt, vagy nem tudtam felhúzni a harisnyát, egyszer ollóval vágtam szét (mintha csóri harisnya tehetne róla), nem jössz fel, akkor a kukában végzed ... na jól kitoltam vele, gondolhatod :-) Nem mellesleg, még az ollót is alig bírtam használni :-DD

 

Egyszóval próbálj valami kis célt kitűzni, erre koncentrálni ... vagy lekötni valamivel a figyelmed fájdalmas időszakban. Ez általában segít.

Előzmény:
chrysti Creative Commons License 2017-01-06 19:49:06 4782

Hát, nehezen fogadom el a betegséget, az biztos. Eddig nagyon nem is hittem el, az a néhány 1-2 napos fájdalom nem tudta eléggé beleégetni a tudatomba, hogy ez van. Elmúlt, aztán el is felejtettem. Azt, hogy nagyon központi része legyen ez az életemnek, ezután sem szeretném. A mozgásra nagyon figyelek, eddig is azt tettem. Már-már "csakazértis" módon. Tudom, az sem jó.

Az étkezésről RA vonatkozásban viszont nem tudok semmit. Van ehhez valami forrás, vagy jó tanács?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!