Keresés

Nem olvastam végig az összes hozzászólást, így lehet, hogy valaki már hivatkozott rá, de: Konsztantyin Plesakov a Sztálin baklövése című könyvében elég érzékletes képet nyújt erről a januári hadi találkozóról. Néha annyira érzékleteset, hogy már-már kételkedni támad kedvem, viszont sokat ír arról is, hogyan született meg a déli irány ötlete és mi lett voltaképp a sorsa. Tény, hogy bizonyos időszakban ez volt a súlyponti elgondolás, nagyjából az 1916-os Bruszilov-gőzhenger nyomán, szabadon.

Ungváry Krisztián írta egyszer a Magyar honvédség a második világháborúban c. könyvében, egy német szerzőre hivatkozva, hogy 1940 novemberében, Berlinben Molotov nem csak Bulgária és Románia, hanem Magyarország felett is szovjet politikai befolyást kért. A tárgyalási jegyzőkönyvben én ennek komoly nyomát nem találtam, így nem tudom leellenőrizni az információt, persze ez csak egy a rögzített dokumentumok közül. Úgy érzem, alapjában van itt még lemaradása a magyar történésszakmának (is). Nem is kicsi a feladat, ha ki kell venni a kiskést az újnáci firkászok kezéből a homokozóban. Másként, de Oroszországban sem Rezun Jégtörője áll már a történeti irodalom centrumában. Az ottani érvényesülést, a levéltárak megnyitását persze a putyini politika tényleg nagy erőkkel akadályozza, amíg tudja. Vagy amíg akarja.

A Kremlben, 1941 január 8 és 12 között 60 szovjet tábornok részvételével Sztalin felügyelete alatt folytatott második törzsvezetési gyakorlatról van szó. Ebben a gyakorlatban a szovjet támadás egyik fő célja Bedapest bevétele volt, a másik a román olajmezők megszerzése. A részleteket több nyilvános forrásban meg lehet találni, köztük Paven N. Bobiljov írásaiban.

A törzsvezetési gyakorlat eredményeképpen Sztalin leváltotta Pavlovot és helyébe a kievi katoni körzet vezetőjét, Zsukovot nevezte ki, letéve a voksot a délnyugati támadás mellett.

Nem igazán valószinű, hogy feladták ezt az elképzelést, különben hogyan magyarázható a szovjet hadseregcsoport diszlokációja a terepen magyar határral szemben 1941 júniusában?