Ugyebar eleg hihetetlen az, hogy a kromaiak "futik" a Napot, de hat a tudomanyos fantasztikumban tagak a hatarok. Jopofa a klasszikus Vilagok haboruja filmben - George Pal (alias Pal Gyorgy) rendezeseben - a kovetkezo jelenet;
A tamado marslakok tudomanyos szempontbol valami elkepeszto trukkel rukkolnak elo, amivel kapcsolatban a tabornok megkerdezi a tudost: "Lehetseges ez?!? - amire a valasz: "Igy, hogy azok csinaljak - igen." Szoval lehetseges a Napot szabalyozni? - hat ha a kromaiak csinaljak, akkor igen :)
Amugy a csillagszeru, de galaxisnyi energiat sugarzo kvazarok felfedezese utan meg tudosok is eljatszottak a gondolattal, hogy mi van, ha elkepesztoen fejlett civilizaciok babralnak a Vilagegyetemben. (Arthur C Clarke is hovoje volt ilyesfajta 'szupercivilzacioknak'.) Hat, ha komolyan felmerulhet az, hogy tobb szaz milliard Napnak megfelelo energiatermelest tudnak produkalni vagy legalabbis befolyasolni idegen lenyek, akkor csupan egyetlen Napnak a nagyobb homersekletre kapcsolasa gyerekjatek :)
Na persze en is tudom, hogy a kormai trukk valoban keptelenseg[nek tunik], de hat az urbeli amazonoknak egy evezred (ebbol Kroman otszaz ev) allt a rendelkezesukre, hogy fejlesszek tudasukat es technikajukat. Multkor elmerengtem azon, vajon hova juthatott volna az emberiseg az szintugy ezer evig tarto [Elso] Sotek [Kozep]Kor nelkul; Csak gondoljunk bele, hogy ez elso gozmozdony es az elso holdraketa kozott ennek az idoszaknak mindossze a negyede telt el - es ezen belul is az urbe kijutas es a Holdon setelas ugyanabban az evtizetben tortent meg. (Kar, hogy azota - az egyetemes emberiseg szempontjabol igazan fontos teruleteken - azota egy helyben toporgunk, vagy inkabb csuszunk vissza...) |
