Keresés

Még egy-két gondolat a hozzászólásodhoz:

Az 1.7-es kaloda jó esetben 1,0 m³ tiszta fa (bár erre sem mernék mérget venni) lég-szárazon (max 12% nedvesség) 600-650 kg. A kereskedelemben kapható kandallófa, az valószínűleg légszáraz. Annak az árát illene összehasonlítani a brikettével.

A jó brikett nem ledarált tűzifából van, hanem asztalosüzemi melléktermékből. A natúr rönk rostszerkezete 3 fő részből tevődik össze: a kéreg ,a világos rész: a szíjács és legbelül a geszt, ami a sötétebb. A gesztben lévő energiatartalom a legmagasabb, a szíjács és a kéreg kevesebbet ér.  A forgácsoló gépekhez már a leszélezett anyag kerül, csak a geszt. Emiatt a tűzifa fűtőértéke sohasem éri el a brikettét. Arról nem beszélve, hogy a tűzifát ugyanúgy kényszer-szárítani kellene  ahhoz, hogy a nedvességtartalma a brikettével azonos legyen. Akkor már 30,000,- ért nagyon jó esetben 500 kg tüzelőd van. 

Igen, célszerű elgondolkodni, az senkinek sem árt.

Például azon is, hogy egy akác csemete a piacon 10,- Ft. Azt egy mozdulattal el lehet ültetni és továbbiakban csak azt kell megvárni, hogy a természet elvégezze a dolgát. Vajon mit kell megvennünk 20.000,-/ m3-ért? A napfényt és az esővizet?

A frissen fejt tejet a termelőtől 80 forintért veszi meg a feldolgozó ipar.  Miután jól kizsigerelték minimum 200-ért kerül az üzletek polcaira.

A földművelő gazda a búzáját kilónként 50-ért értékesíti, a kenyér 240-be kerül. Hozzá teszem, egy kiló kenyér 70 deka lisztből készül.     ...És még sorolhatnám.

Akkor ezek a példák nem merítik ki az átverés kategóriáját?

Azért a bútoripar is elég sok faanyagot termel, amit nem használnak fel, és ez szintén tiszta, tömör fa, fogrács..... No meg ott az épületek szerkezetéhez gyártott fák (gerendák, lécek, pallók....), bár ezek többnyire fenyőből vannak.

Nem emlékszem már annyira.... talán 35-40 ezer között lehetett akkor egy tonna abból a brikettből, ami nekem bevált. Fát először kb. 200.000.- Ft-ért vettem (10 erdei m3). Most ugyan ebből a brikettből 69.000.- Ft egy tonna, míg fából a 10 erdei m3 250.000.- Ft.

Hát minden csoda 3 napig tart- szokták mondani. Az emberek előbb-utóbb elgondolkodnak a dolgokon és meglátják mi hogy van. Elvileg - ezt biztos tudod - fabrikettet gyártani csak tüzifából szabad! Hulladékból, bútorlapból, meg ipari szennyből nem! Tehát a tüzifát ledarálják és a hozzáadott munkát csomagolást, gépkopást veled fizettetik meg.

A 8 m3 tüzifa súlya kb megegyezett a brikettel, mert egy kaloda- 1,7-es kaloda fa légszáraz súlya 8-900 kg között van, és ugye valamivel több víz van benne mint a brikettben. Ez a brikett előnye. A préselés miatt természetesen sokkal nehezebben vesz fel vizet mint a fa, aminél a vízfelvétel azért is könnyebb mert rengeteg természetes kis járat segíti. 

Szóval kb 6,5 tonna fát tüzeltél el, ha súlyban nézzük. 

Gondolom igyekeztél hasonló komfortot tartani a meleggel, tehát az árkülönbség megmutatja, hogy érdemes volt-e a brikettet venni.

Árban hogy nézett ki a különbség? Mennyiért vetted a 6 tonna brikettet és mennyiért a 8 kaloda fát?

Mondjuk azt nem tudom, hogy mennyi idő alatt venné fel a levegő nedvesség tartalmát, de én vettem már simán csak pántolt brikettet is és azzal sem volt semmi gond. Igaz pár hónap alatt elhasználtam.

Amúgy nekem volt szerencsém egy szezont kizárólag brikettel fűteni, most már én is csak akkor veszek, ha nincs száraz fám. Nálam nagyjából visszajöttek azok az arányok, amik a megadott fűtőértékből várhatóak voltak, mármint a fával való összehasonlítás esetén. Brikettből eltüzeltem akkor kb. 6 tonnát egy szezonban, fából meg az utóbbi szezonokban kb. 8 erdei m3 fogyott.

Nem tudom pontosan honnan származik a brikettgyártás alapanyaga, de még most is szeretném azt hinni, hogy nem tűzifának való fákat darálnak le, hanem pl. gallyfákat, faipari hulladékokat és ezeket veszik meg a brikettgyártók. Amennyiben ez igaz, akkor szerintem egy baromi drága termékről van szó, de ahogy szokták mondani a piac beárazza a dolgokat.