Keresés

Nem akarok mást védeni, de szerintem pontosabb adatok kellenének, mielőtt dikkeznél. Mivel - az általam többször olvasott, és igen kedvelt Cholnoky könyv adatait - nem lehet általánosítani a felvetett kérdésben. Főleg, mivel itt nem is állóvízről, hanem ugye folyóról van szó. Egyes folyók valóban komolyan befagytak kemény télvíz idején, sőt pl. azt tudjuk, hogy 1527-ben még a La Manche Csatorna is, tehát át tudtak kelni lóval, de még szekérrel is Anglia és Fro. között! Azért az elég ritka esemény, hogy sós tengervíz így befagyjon, de ettől még nem vonhatunk le messze menő következtetéseket egy másik történelmi példára. A folyóvíz esetén ugyanis az is fontos volt, hogy mekkora az adott partszakasz magassága (mély medrű, gyors sodrású folyók ugyan szűknek látszanak, de nem egyszerű a rajtuk való áthaladás), milyen a parti talaj állékonysága, adhéziója. Kiszemelhetsz magadnak az általad békésnek vélt folyó itteni partján egy jól gázolható partot, ha a túloldalon történetesen egy ingovány vár rád stb. A folyók szabályozatlansága miatt még a középkorban is nagyon mocsaras területek voltak, pl. a Dráva szinte járhatatlan volt, Eszék kivételével, de ott is inkább hidat vertek, hogy elkerüljék a felesleges kockázatot.

Cholnoky: "Csak szigorú, hideg télen, derült éjszakán lehet ezt a feledhetetlen zenét hallani. A Balaton jege ilyenkor 20-30 cm vastag, néha még vastagabb. Nyugodtan járnak rajta a kővel terhelt szekerek."