Tudom, hogy egy film mindig hozzátesz valamit a valósághoz, vagy éppen elvesz belőle, vagy adott esetben kiszínezi azt fantázia-elemekkel, de mint kérdést azért vetettem fel ezt a filmet, mert egyes dolgok egyeznek benne a valósággal.
Az egyező dolgok közül itt van Marcus Crassus (teljes nevén Marcus Licinius Crassus) életrajza, amiből az általam vastagon szedett részek egyeznek meg azoknak a filmbeli bemutatásával.: -->
Marcus Licinius Crassus
Életrajza
Marcus Licinius Crassus bankárként szedte meg magát, mielőtt optimata politikus lett. Apja, Publius Crassus i. e. 87-ben, hogy Marius híveinek kezébe ne jusson, saját kezével vetett véget életének. Fia úgy mentette meg életét, hogy Hispániába menekült. Amint értesült róla, hogy Sulla Róma ellen indult, egy csapat élén hozzá szegődött s vele együtt több helyen, nevezetesen Róma kapui előtt i. e. 83. november 1-jén a samnisok ellen dicsőséggel harcolt. Sulla proskripciói nagy hasznára váltak. Kapzsiságával mintegy 7100 talentumnyi vagyonra tett szert i. e. 71-re.
Mint praetor legyőzte és megölte Spartacust, a déli Itáliában fellázadt rabszolgák vezérét. I. e. 71-ben Pompeiusszal együtt megválasztották konzulnak. Az igaz, hogy konzultársának a néptribunátus helyreállítására vonatkozó intézkedéseit hathatósan támogatta, másrészt azonban maga is mindent elkövetett, hogy a nép kegyét magának megnyerje. Egy ízben a népet 10 000 asztalon megvendégeltette. Rómában marad, ellentétben Pompeiusszal.
Arra a népszerűségre mégsem tehetett szert, amelyet Pompeius szerencsés hadi vállalkozásaival elért. Irigységből Caesarhoz csatlakozott tehát, akinek azonban sikerült a kettőt kibékíteni s hárman i. e. 60-ban megalkották az első triumvirátust. I. e. 55-ben Pompeiusszal együtt Caesar ismételten megválasztatta Crassust konzulnak, aki még az év letelte előtt Szíriába ment, melyet 5 évre tartományul kapott azzal a felhatalmazással, hogy a parthusok ellen a háborút vezesse. I. e. 58-ban helytartónak Szíriába utazik. Itt jelentős vagyonra tesz szert, hadisikerei miatt. Crassus átkelt az Eufráteszen s Mezopotámiát meghódította. A következő évben, i.e. 53-ban megújította a háborút s újra átlépte az Eufráteszt, ez alkalommal azonban a pusztaságba hagyta magát csalni, hol a parthusok körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, Publiust. Erre megkezdte visszavonulását, Carrhaenál a parthusok megtámadták s megverték seregét, őt magát pedig cselfogással meggyilkolták. Vele együtt seregének legnagyobb része elpusztult. Crassus – nem ok nélkül – kapzsi ember hírében állt, olyannyira, hogy ez a párthusokhoz is eljutott. Az elvesztett csata után levágott fejét a párthus uralkodó elé vitték, aki szájába forró aranyat öntetett - "akinek lelkét a kincs utáni vágy tüzelte, annak élettelen testét még holtában is égesse az arany".
Az 1960-ban Hollywoodban készült Spartacus szuperprodukcióban a színészlegenda Laurence Olivier formálta meg Crassus szerepét.
A filmben a vastagon szedett részek -- részbeni megjelenítéssel vagy több-kevesebb módosításokkal, de jelen vannak. A módosítások egy részeként elhagyták belőle az évszámokat, míg más részeinek lényegi elemeit ábrázolják, de a valós életrajzától többé-kevésbé eltérő módon. (De melyik történelmi filmet mutatják be a valóság kisebb-nagyobb megmásítása nélkül??? :-D ---> Így hát a szoros egyezéseket kell keresni benne.
Tény, hogy a film Marcus Crassust (igaz, hogy Marcus Crassius néven), de megemlíti mint Spartacus legyőzőjét, megemlíti hogy egy ideig Rómában marad, ahonnan később kinevezéssel Szíria provincia helytartója lesz, ahol háborút kell viselnie a Római Birodalom oldalán annak ellenségeivel szemben, ahol később csapdát állítanak neki és serege egy részével együtt megölik.
A módosítások annyiban változtatnak az itt leírtakon, hogy (nevének apró, egybetűs megváltoztatásán kívül), hogy nemcsak Spartacus legyőzőjeként, de a pun háborúk hőseként is megemlítik, továbbá hogy a filmben nem magától megy Szíriába hanem az uralkodó odaküldi, hogy Rómában ne homályosíthassa el az uralkodó magas tekintélyét, ott is módosítást látunk, hogy a szíriai ellenség a filmben nem a párthusok, hanem az amazonok serege, és hogy meggyilkolásának körülményeit ábrázolva nem a csatamezőn zárják körül a párthusok, hanem a saját tartományi székhelyének arénájában azok az amazonok zárják körül, akik a társnőik megmentésére sietnek oda, és hogy a teljes hadserege helyett az arénában lévő személyi őrségét vágják le, vele, Marcus Crassussal (filmbeli nevén: Marcus Crassiussal) együtt.
Azonosságok, egyezések: részben az életrajzában vastagon szedett részek, részben pedig az amazonok szállásterületének megjelölése, ami a film szerint Szíria, a valóságban pedig Anatólia nagy része, a Kaukázus-hegység területe, és Anatóliától délre Szíria egyes vidékei.
Hasonlóságok a valósággal, hogy a történetet a népvándorlás korába helyezi a film, a megjelölve népvándorlásban részt vevő egyes néptörzseket (vandálok, hunok, vízigótok, amazonok, akiket megemlít a film), mint a Római Birodalom i. e. 476-os bukásának egyik főbb okát. Hasonlóság még továbbá a rómaiak hierarchiájának, szerveződésének, fegyverzetének, ruházatának korhű ábrázolása, és az, hogy az amazonok esetében fegyverzetet, a ruházatot, a sátras nomád életstílust, a társadalmi berendezkedésüket, szerveződésüket, harcmodorukat, megfontolt óvatosságukat, és nagyfokú belső összetartásukat szintén korhű módon ábrázolja a film.
És bár egy filmtől pontosság terén történelmi témában annyit sosem várhatsz el, mint egy pontos történelmi leírásban, de a benne valósággal egyezőként megjelölt elemek a maguk módján mégis a helyükre kerültek benne... . |
