Keresés

Sokat jártam Prágában, egy szál hajléktalannal nem találkoztam. Nemhogy a Károly híd vagy az Orloj közelében, de még a külső kerületekben sem találkoztam velük sehol. Nálunk csövestanyát csinálnak némelyik központi aluljáróból - miközben Pesten virágzik a turizmus, és alig hallani magyar szót.

http://www.borsonline.hu/aktualis/sokkolja-a-budapesti-turistakat-a-sok-hajlektalan/64937

Sikerült kikecmeregni a gulyás, pirospaprika, szürkemarha Bermuda-háromszögből, ma már nem a régi rendszerben erőltetett marketing miatt jönnek a külföldiek Magyarországra. Száz külföldi turistát kértünk meg Budapest Belvárosában, hogy őszintén, a kötelező udvariasságot mellőzve beszéljen rólunk. Arról, hogyan találtak ránk, mi idegesítő bennünk, és mi az, ami miatt másoknak is bátran ajánlják Magyarországot.

Ami megnyugtató, egy teszt­alanyunk sem említette a kilenclyukú hidat és a csikóso­kat, amikor arról kérdeztük, miért Magyarországot választotta. Legtöbben annyit tudtak előzetesen, hogy Budapest Európa egyik legszebb városa, tehát érdemes megnézni. Ennyi elég is volt.

Magyarországot reklámozó hirdetéseket nem nagyon láttak otthon, némi böngészés után talált ránk az interneten a hatvan százalékuk. Ami érdekes lehet, tizenöt százalékuk azért jött hozzánk, mert az ismerőseik közül volt, aki már járt nálunk, és azt állította: Magyarország tök jó, próbáld ki!

Büszkék vagyunk a Lánchídra, a Gellérthegyre, a Váci utcára. Mint kiderült, joggal, hiszen a külföldieknek is tetszik. De ami leginkább vonzza őket, az a modern és a klasszikus épületek egyvelege. Amin nem csodálkozunk, külön kiemelték, hogy Budapesten sok remek étterem van, nem mellékesen olcsó ételekkel (persze az ő pénztárcájukat nézve).

Habár a metrón vagy a villamoson ülve mi nem nagyon tapasztaljuk a segítőkészséget, a külföldiek kiszúrták, s a harmadik legfon­tosabb pozitívumként említik. Az itt élőknek nem, a turistáknak viszont feltűnik, hogy Budapesten még most is sok a zöld terület. A tiszta utcákat, mint pozitívumot, pedig szintén értékelni kell, főleg az tudja, miről beszélhetnek, aki járt már Párizsban…

És akkor a feketeleves. Teszt­alanyaink nem udvariaskodtak. Ami a legtöbb gondot okozza nekik, a tájékozódás. Ami közös, metróval, busszal és villamossal is eltévednek, de ha térképpel a kezükben mennek városnézésre, akkor is sokat bosszankodnak. Keveslik a turistáknak szóló táblákat, feliratokat, órákba telik, míg mondjuk a Bazilikától eltalálnak a Hősök terére.

Ami sokuk számára (28 százalék) meglepő volt, az a rengeteg hajléktalan. Nem értik a jelenséget, azt pedig főleg nem, miért nem tesz az ország vagy a város vezetése azért, hogy az emberek ne az utcán aludjanak, ténferegjenek fényes nappal. Nem undorral beszéltek a hajléktalanokról, hanem sajnálattal. Szintén rontja a nyaralásuk élményét az elavult pesti tömegközlekedés (főleg a buszok állapotát emelték ki), ami pedig nem meglepő, azon is csodálkoztak, hogy nagyon kevesen beszélnek angolul.

Azt viszont pozitívumként említik, hogy sokan így is kézzel-lábbal mutogatva megpróbálnak segíteni. A turista rémálma: a 7-es buszon egy hajléktalannal egy üléspáron, útban egy drága étterem felé, miközben senki sem érti az angolul feltett kérdést, hogy hol kellene leszállni.