Keresés

Ez is azt mutatja, hogy a piramisok valójában nem temetkezési színhelyek vagy bármiféle kozmikus jelképek, hanem valamiféle titkos regeneráló bázisok voltak, nyilván csak a legfelsőbb elit, és főleg a fáraó számára.

"Namost tudom, hogy első olvasatra ökörségnek tűnik a megfiatalodás elmélete, de én pl. el tudom képzelni, hogy a fáraót a piramis belsejében szakavatott orvosok és ápolók vették kezelésbe, esetleg eltüntették a ráncait, fiatalosra festették az arcát stb., hogy tényleg úgy tűnjön, mintha megfiatalodott volna."

Jókora naiv elképzelés. XDD

Nyilván létezhetett egy olyan (biológiai-orvosi) technika is, ami tényleg képes volt a megfiatalításra, ha nem is 10-20 évet, de valamennyit bizonyosan. Az egyiptomiaknak volt annyi eszük, hogy nem hagyták az utókorra (miként pl. az írásuk átírását más kortárs nyelvekre sem).

Persze ez már nem e fórumcsoport témája lehetne.

Közben utánanéztem a wikin

Igaz amit írsz

meg az is amit én írtam

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szed-%C3%BCnnep

Ez persze egy csomó kérdést is felvet, amit a regényírónak ki kell egészítenie.

De nem baj, hiszen magyarok őseinek ebben a korban megtartott megfiatalodási szertartásairól még kevesebbet tudunk, azt sem hogy kik előtt ki milyen épületbe ment be, vagy magyar szedfutás létezett.e? 

Szégyellhetjük magunkat hogy ennyire képtelenek vagyunk a történelmünket dokumentálni. 

Erről men se sokat tudok. és köszi az infót.

Annyit hogy a Sed ünnepségek hagyománnyá vált az ókori Egyiptomban.

Amit írsz az csak egy átmeneti periódus lehetett.

Annyit tudok a Szed szertartás Djoser fáraó alatt már zajlott (piramis nélkül).

Az újbirodalomra a szertartásból meg már népünnepély lett és ez már nem 30 évenként hanem 3 évenként volt.

A fáraónak ekkor már nem kellett bemenni a piramisba, hanem az életerejét egy szimbolikus futással bizonyította. Ez a sed futás, meg kellett tennie két oszlop távolságát ami a birodalom határait szimbolizálta. 

Létezett még egy oszlopfelállítás is ami szintén fáraó erőnlétét szimbolizálta.

A szakrális jelentősége alább hagyott és inkább nagyszabású népünnepély volt.

Szerintem a piramis fiatalodás inkább a középbirodalomban lehetett divat? Nem tom. 

Az óbirodalomban a fáraók istenként a néptől elzárva éltek, legföljebb a papság és előkelők elött végezhették a piramis szertartást.

Az új és középbirodalomtól demokratizálódott a fáraói státus.

Az újbirodalomban pedig már 3 éves népünnepéllyé vált ez az egész.

Nyilván a 92 éves II. Ramszesz nem rohangált a plebs előtt. 

Szia Panthera!

Arról hallottál-e már, hogy az ősi Egyiptomban a fáraókat 30 évenként az ún. szed-szertartásnak vetették alá. Ennek az volt a lényege, hogy a gízai nagy piramis közepében, egy kamrában be kellett feküdniük egy kőszarkofágba és ott 1 napot eltölteni. Állítólagosan teljesen egyedül, de gyanítható, hogy néhány beavatott főpap azért ott lehetett a közelben.

A szed végeztével a fáraó állítólag megfiatalodva jött elő a piramis belsejéből, a nép persze őrjöngve ünnepelte és a lábaihoz borult ekkora misztérium láttán.

A fáraókat először 30, a másodszor 60 éves korukban vetették alá a szertartásnak. Kettő volt a maximum, harmadik gondolom, hogy azért sem volt, mert egyik sem élte meg a 90. életévét.

Namost tudom, hogy első olvasatra ökörségnek tűnik a megfiatalodás elmélete, de én pl. el tudom képzelni, hogy a fáraót a piramis belsejében szakavatott orvosok és ápolók vették kezelésbe, esetleg eltüntették a ráncait, fiatalosra festették az arcát stb., hogy tényleg úgy tűnjön, mintha megfiatalodott volna.

Nem biztos, hogy ennek az egésznek van valami alapja, de hátha te tudsz róla valamit.

Én egy spanyol író regényében olvastam, némi fenntartással is kezelem, mert a spanyolok és a portugálok állítólag jó sok hülyeséget össze tudnak hordani, ha belendül a fantáziájuk.

A túlzsúfoltság ugyan nem, de az élelmiszer import függőség egész Észak-Afrikára  (szaharai Afrika) jellemző.