Még mindig ?
"tehát ha azt az egy szobát akarod úgy fűteni hogy a többi helység ne párásodjon, akkor lehet tényleg többe kerül mintha az egész házban egy szinten tartáson fűtesz "
Nem kerül az többe és nem is lesz káros pára lecsapódás.
Mo. -on a központi fűtések elterjedéségig ( azaz 35 évvel ezelőttig ) nagyon elterjedt volt a lakások részfűtése. Városon és falun egyaránt. Minden komolyabb probléma nélkül. Mármint a házak szerkezetére.
Csak egy eset a sok közül. Bp.-en a körúton a házak kb. 120 évesek. Egyik szomszéd mesélte , hogy : Apukáék szerényen éltek. Mert nem fűtötték az egészlakást. Volt a lakásnak egy olyan része .. kb. a fele, azaz 90 nm amit telente az apukáék nem fűtöttek. Az apuka státusza : kórházi főorvos és magánpraxis. Mesélte még a szomszéd, hogy a hálás betegek ajándékait ( meg a fizetséget, mert egyesek természetben fizettek ) az egyik nem fűtött szobában tárolták, olyan hideg volt. Ott.
Azóta ezt a hatalmas lakást szétválasztották, egyik részét értékesítették.
A ház viszont stabilan áll, semmi rész fűtés miatti károsodás.
Másik példa ahol tényleg hatalmas károsodás keletkezett.
Egy vidéki ház. Ez csak 136 nm. 1960 - ig társadalmi státusztól függetlenül vezetékes víz nem volt. Úgy 60 -61 ben lett. Nos azért az ebben lakók sem fűtötték az egészet.. kb a felét.
Jött a vezetékes víz és korábban aki építette fürdőszobát is épített, sőt be is rendezte. Kád, mosdó réz fűtő henger. Jött a dőzsölés, azaz hetente legalább 2 x fürdés a kádban. De fűtés nem volt. Sebaj indokolták a használók, majd a gőz befűti.
Később jött a jelentés, hogy a falon folyik a víz. ráadásul a két szomszédos helyiség is fűtetlen volt. Nos tavaszra annyira átvizesedett a fal ,hogy még a túlsó oldalon is vizes lett, a meszes vakolat levált. Fürdési tilalom, majd évekkel később, a boldog 70 -es években újra vakolva , csempézve és mivel központi fűtés lett, az egész ház fűtve, a fürdőszoba meg úri módra használva.
| 
