Keresés

Működik az. Nem kell bonyolítani. Mondok egy példát. Tudjuk, hogy a sebesség az út idő szerinti deriváltja, de a gyakorlatban az út/idő hányadossal is egészen jól elboldogulunk.:D Ugyanez van itt is. Én is kiszámoltam, de ennél tovább mentem, meg is mértem. A számítás és a mérés nem hozott azonos eredményt (nem meglepő), de az irányok/arányok tökéletesen egyeztek. A többi már csak maszatolás mint mondtam.

Itt egy gyors példa:

Oké, nem számoltam hőhidakkal, szellőzéssel meg még jó pár dologgal, de a lényegen nem változtat. Amint írtam is, fele terület nem fele költség. Annál több. Itt is látszik, hogy negyed terület 53% költséggel fűthető a teljeshez képest.

Az összes fal nem lehet egyforma, mert belül nem ugyanazok a közfalak, mint a külső főfalak. Általában. Miért hegyezed ki a vázkerámiára? Nem tudjuk milyen fal, a legtöbb régi fal nem érzékeny a nedvességre/fagyra.

Ez egy instacioner energiamérleg számítás.

Szakirodalomban nem kaptam meg, csak az általános alapképleteket.

Két szobára kiszámítottam. Kell diffegyenlet. Az egyszerűsítésekkel nem működik a számolás.

Több jön ki hőigénynek, ha egyet fűtesz, ha az összes falak egyformák (3o-as téglafallal számoltam). 

De négy szobára nagyon elkomplikálódnak az egyenletek. 

Azt nem állítom, hogy elrohad az átnedvesedett fal, mert nyáron nem jelentkezik a kondenzáció és a vázkerámia sok  fagyást ciklus is kibír, de lehet, hogy a vakolat és a glett az nem. 

Dehogy van igaza! Ha kevesebbet fűtesz x fokra, kevesebb a költség a többi maszatolás.

Amúgy ki is lehet számolni, a saját házamra ki is számoltam, de nem kellettek diff. egyenletek. Érdekel valakit? Mindig minden változik, de a számításoknál/tervezésnél egy rakás egyszerűsítéssel élünk és az eredményt ez nem rontja el lényegében. Nem lesz halál pontos, de ez nem űrtudomány...

Ha megnyugtat valakit én a gyakorlatban is próbáltam már. Néhány szezont (7). Szigeteletlen kőházban több/kevesebb szobát fűtve a költségek is mozognak a fűtött területekkel azonos irányokba. Csak annyi igaz a problémakörről, hogy a fele terület nem fele költség, hanem annál több.

Az "elrohad a fűtetlen rész"-hez annyit, hogy a nem használt helység nem penészedik. Szellőzés nélkül sem. Ha nem vizesedik alulról vagy felülről. Feltételezve az átlagos, nem tökéletesen záródó nyílászárókat, mindig van valami légcsere, ami a kinti hideggel szárazon tartja a szobá(ka)t. A nem használt azt jelenti, hogy nem járkálunk át a fűtetlen szobán, nem nyitogatjuk az ajtaját és még véletlenül sem szellőztetjük a fűtöttet a fűtetlenen keresztül! Ha ezt meg lehet oldani, nincs penész. Ha nem lehet, akkor van. Bár egy pici penész miatt még nem rohad el a fal (kő, tömör tégla, beton).

A vázkerámiás fagyás félelmeknek annyi az alapja, hogy a nedvesség a szigeteletlen fal miatt belefagyhat a szerkezetbe, ami elporlik. Ez persze a fűtött és nem szigetelt szoba esetén hatványozottan igaz...

Az a fura, hogy ez egyáltalán felmerül kérdésként. Nem is hallottam még eddig. A kedvencem ellenben a "programozott vagy szinten tartott fűtés fogyaszt kevesebb energiát" c. agymenés. Beszéljünk arról is, hozok csipszet, kólát!:D