Keresés

Részletes keresés

ferenczim Creative Commons License 2016-07-25 07:46:44 3050

Igen, az orvosommal nagyon elégedett vagyok, ez mondjuk a reumatológus érdeme, mert ő küldött hozzá! Úgy tűnik, de nem merem elkiabálni, hogy a harmadij trexán nap után mintha már a negyedig napom lenne jobb mint eddig. korábban is voltak jobb napok, így sokáig azt hittem ez is csak átmeneti.... De talán elkezdődött a folyamat! 😀 bízom benne, mer most a bizalom és a hit egy picit eltűnt belőlem.

Érdekes állomások voltak nálam a betegséggel kapcsolatban.

Az elején:

- nem is vagyok én beteg, biztos tévednek az orvosok ( a leleteim a második alkalommal kétszer olyan rosszak voltak, mint az elején)

- szteroidod soha nem veszek be ( most lesz kb. a harmadik hónap, hogy szedem)

- na jó a szteroid jöhet, de a trexán SOHA ( a harmadok tbl. vagyok túl és úgy néz ki, ez segít)

Szóval nem csak a betegséggel kell megkûzdenünk, hanem az elfogadással is.

Viszont szombaton lenn voltunk a Dunán és bár rettentően hideg volt, nekem és az izületeimnek nagyon jól esett, majd egész délután rápihentem. Rájöttem, hogy sokkal jobban vagyok, ha többet pihenek, persze eddig ez sem volt îgy, én voltam a folyamatosan rohanó, állandó időhiánnyal küzdő ember. Az állapotom lelassított és ehhez is idő kellett, hogy elfogadjam. Rájöttem semmi nem törtènik velünk ok nélkül........

Köszônöm a sok segítséget, írok majd folyamatosan.

Mindenkinek tünetmentes szép napot!

 

A hozzászólás:
.ETNA. Creative Commons License 2016-07-23 07:33:09 3046

Szia!

 

Szuper, végre ismét valaki, akinek "elsőre" sikerül egy lelkiismeretes orvost kifogni :-) Ez szuper .. mert ha már baj, akkor legalább a segítség legyen ... hát, pl. a lehető legjobb (körülményekhez képest). Ne gondold, hogy a tagadási fázis nálam nem jött elő, óóó, de még mennyire, pl. odáig fajult, hogy a gyógyszert sem szedtem, minek, hiszen kb. mindjárt legyőzöm, nehogy már a saját immunrendszerem "lázadjon" ellenem, mégis hogy jön "ő" ahhoz:-) Később jött a kétségbeesés, a lázadás, a "bárcsak minden műanyag lenne körülöttem, mert olyan szívesen a falhoz vágnék már valamit" állapot, majd a "miért pont én vagyok ilyen szerencsétlen", a "most mi lesz, életem végéig hozzá vagyok kötve néhány gyógyszerhez" ... mikor lesz már fájdalommentesség stb.

 

Most pedig - szerencsémre - már évek óta (8 éve kapom a biol.terápiát) abban a fázisban vagyok, hogy minden tettem előtt, átfut az agyamon (néha nem csak fut, hanem le is parkol),  hogy hű, na vajon ennek lesz valami következménye, jót teszek vele magamnak, kockáztatom-e a féltve őrzött/védett fájdalommentességemet? De hogy ez milyen rettentően kimerítő, azért hiányzik a "régi" életem ... a gyönyörűséges tűsarkú cipőim ... még akkor is, ha amúgy már bőven volt időm, hogy eljussak az "elfogadás"-ig.

 

Ez egy ilyen játszma ... azzal a kissé már elcsépelt, de mégis csak a helyzetemre passzoló mondattal szoktam magam lenyugtatni, ha pl. nem tudom egyszerre bejárni a várost egy vásárlás kapcsán (ahogy régen), hogy de hiszen élek ... max. ötszörre sikerül "bejárni a várost", láthatom felnőni a gyerekem, van kezelés, még ha nem is lehet gyógyítani ... ez azért mindig segít helyrebillenteni  a lightos elkeseredést, no és szerencsére, alapvetően optimista és laza vagyok :-)

 

 

 

Előzmény:
ferenczim Creative Commons License 2016-07-20 10:46:30 3042

Szia!

 

Köszönöm a bíztatást! Az orvosommal meg vagyok elégedve, az ORFI-ban van és mindig minden kérdésemre kielégítően válaszol. Folsavat szedek, nekem kedden van a Trexános napom, pénteken kell bevennem, ezt a doki írta fel. A hajamra, bőrömre Merz darzsét szedek, és próbálok odafigyelni az étkezemre is, főleg a másnapokon :) Vérképet 2 hét után kellett csináltatnom a jövő héten megyek vissza a dokihoz. Tudom, hogy még az elején vagyok, de gyakorlatilag hónapok óta mindig reménykedtem valamiben és mindig azt hittem, hogy rendbe jövök és talán most szembesültem, hogy ezt nem tudom letenni. Valahogy meg kell vele barátkoznom, ha nem is barátkozni, de megszokni :) Viszont már nagyon várom a Trexán jótékony hatását. Amúgy 10 mg-ot szedek ez gondolom egy átlagos kezdő adag...

Amit írtál, hogy a dossziét sem tudtad levenni, na azon majdnem hangosan felnevettem, mert kb. nálam is ezek a gondok :) Tudom türelem, türelem és biztos lesz majd segítség és megoldódik, legalább a tünetmenetsséget elérem, de nehéz még ezt nekem megemészteni.

Köszönöm a segítséget, írok visszamentem a dokihoz.

Szép és tünetmentes napot! :)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!