Keresés

Részletes keresés

gacsat4 Creative Commons License 2016-06-28 20:07:00 5283

A 2001et 77ben vagy 78ban láttam a cserépkályhás fóti moziban.

A hozzászólás:
Eolomea14 Creative Commons License 2016-06-28 06:59:03 5282

"Érdekes, hogy sem Nagybritanniában, sem az USA-ban nem kerül soha képernyőre."

 

Ebbe sajnos semmi szokatlan nincsen. Foleg az USA-ban a vilag az orszag hatarainal veget er. Sok szaz oldalas amerikia konyvekben, ami a SF vilagirodalmat/filmmuveszetet hivatott osszefoglalni, jo, ha par mondatot szentelnek az europai filmeknek/konyveknek. Az irok kozul egyedul Lem-et emliti futolag nehany konyv, a filmek pedig a Solaris-szal kezdodnek es egyben vegzodnek - ugyszinten: jo esetben.

 

Pl. amikor a 60-as evekben a Cleopatra-t keszultek filmre vinni az amerikaiak, megvettek es elfoldeltek a hasonlo temaju olasz filmeket; nem akartak osszehasonlitasi alapot. A kelet-europai SF filmek kozul is gyakorlatilag csak olyanokat latott az amerikai nagyerdemu, amit az amerikaiak megvagtak - vagy eppen megnyujtottak -, atzinkronizaltak, es mint amerikai filmet vetitettek (meg az eredeti kozremukodok neveit is angolositottak).

 

Tehat nem kivetel, hanem inkabb szabaly az USA-ban, hogy europai filmeket nem mutatnak be (hacsak az nem kapott Oscar-t, vagyis jo esetben evenkent egyet). Lehet hogy anno sokat tepelodott a hivatal kishazankban, hogy milyen amerikai filmet/konyvet vegyenek at (aminek aldasos hatasa is volt: kiszurtek a szennyet), de legalabb vettek at nyugati filmet/konyvet (meg pedig szep szammal).

 

Az azert erdekes, hogy az "atkosban" Magyarorszagon nem vetitettek a Star Trek-et, abban ugyanis vegtere kommunizmus van. De sokszor ez az eladon mulott: pl. tul sokat kert, azt is kemeny valutaban (vagy pl. Kubrick sokaig nem engedte a 2001-et szoc, orszagokban bemutatni, mert gyulolte a rendszert).

Előzmény:
roszner Creative Commons License 2016-06-26 21:37:55 5280

Bárdy Margit élete elválaszthatatlan az Oriontól.

Részlet az életrajzából. (http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bardymelet.htm)

 

Az Orion űrhajó kalandjai...

 

Tanulmányai végeztével először, egy esztendőn keresztül a karlsruhei Staatstheaterben kezd dolgozni, majd nagy műfajváltás következik be életében, amikor a Bavaria Stúdió kosztümtervezője lesz. 1961 és 1970 között több mint 110 film jelmeztervei fűződnek nevéhez, közöttük az "Orion" című világszerte ismertté vált tudományos fantasztikus tévéfilmsorozat. Bárdy (Kreiblich) Margit 1965-ös szűkszavú kalendáriumi bejegyzései segítségével így emlékezik vissza: "...valamikor januárban hívott fel lakásomon a Bavaria filmstúdió gyártásvezetője, Lutz Hengst, hogy egy Orion űrőrjárat címmel tervezett sci-fi ciklushoz rajzoljak jelmezterveket. ...őszintén bevallom, nem nagyon lelkesedtem, mert akkoriban már a hetvenedik tévés megbízás táján tartottam, de nem akartam csalódást okozni neki, így aztán olcsó ezüstös kartont vásároltam, keresztül-kasul hengereltem szürke temperával, amíg teljesen futurista karaktert kapott az alapozás. Aztán tűhegyes ceruzával realisztikus férfi és női figurákat rajzoltam áttetsző pauszpapírra, majd ollóval körbevágva a sziluetteket a kartonra ragasztottam azokat. Így valami szokatlan és "műszakias" hangulat született. Csalódásomat nem tudtam leplezni, mert már előre láttam azt a sok mérgelődést, ami a varrodától a színésznőkig várt rám terveim maradéktalan keresztülvitelében... Persze utólag már örülök, hogy a sorozat ekkora siker lett, sőt a '80-as évektől úgynevezett kultúrfilmnek számított a nézők újabb nemzedékének körében. 2003-ban pedig a Bavaria Film hétórányi anyag ezer jelenetét összevágta kilencvenperces mozifilmmé, amelynek előzetes bemutatója épp az ábrahámhegyi tárlatnyitásom másnapján volt Münchenben, úgyhogy hajnalig tartó autózás után félórás késéssel estünk be a délutáni ünnepélyre..."

Az Orion űrhajó és Bárdy Margit tervezte jelmezek trenddé válnak

A STAR TREK előtti időszak az egyik legjelentősebb sci-fi filmsikere, Magyarországra is begyűrűzik, nálunk egyébként az Orion űrhajó "Őrjárat a kozmoszban" címet viseli, alcíme: "Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai" (1966) volt az első viszonylag gyorsan átvett tévéműsorok egyike a hatvanas évek közepén. A bevett szokásjog alapján az ezernyi szempontból ítélkező filmbírálók szintjein hosszasan jutnak át az időben a "nyugati" filmek és tévéjátékok, ez a ciklus valahogy kivételes "gyorsasággal" már szinte azonnal a nézők elé kerülhet. 1967-ben kezdődik a szinkron a Pannónia Filmstúdióban és 1968. február 3-án elkezdi vetíteni az akkor egy csatornájú Magyar Televízió, a sorozatot. 1970. július 19-én kezdődően pedig az első ismétlést izgulhatjuk végig, nyáron. (1980-ban az MTV, majd 2003-ban a Filmmúzeum csatorna ismétli a szériát) Itthon soha sem látott sikert arat a sorozat, kiürülnek az utcák, amikor a film megy, az ország szinte valamennyi városában. Bárdy Margit pedig a film kapcsán trendet teremt a nylon-űrkorszak letisztult vonalvezetésű, futurisztikus kosztümjeivel. Divatirányzat alakul a tévéfilm nyomán külföldön épp úgy mint itthon. Az egyszerűséget képviselő testhezálló szabásvonalak megjelennek a divatmagazinok címlapján, a butikok kirakataiban, és egyfajta jellegzetes, de határozott divatarculat bontakozik ki a film kapcsán, már-már elfeledkezve a gyökerénél megtalálható Bárdy Margit, és az Orion űrhajó katalizátor szerepéről. Egyebek mellett Magyarországon divat lesz a Tamara Jagellovsk (Eva Pflug), Helga Legrelle (Ursula Lillig) hajviselete, az Orion többi hölgytagjának frizurájával egyetemben, akárcsak Európa más országaiban. Itthon a lányok, asszonyok tömkelege megy fodrászához, hogy olyan "Tamara Jagellós hajat szeretnék", egyértelműen kijelenthetjük hajviselet terén is trendit alkot Bárdy. Színésznők, fotómodellek, a korabeli hazai újságok, legfőképpen pedig a Füles címlapjára, máshogyan ekkoriban nem igazán pályázhat sikerrel, mint a Bárdy tervezte frizurák valamelyik változatával. Cliff Allister McLane kapitány (Dietmar Schönherr), Mario de Monti (Wolfgang Völz), Hasso Sigbjörnsen mérnök (Claus Holm), Atan Shubashi (Friedrich G. Beckhaus), Wamsler generális (Benno Sterzenbach), Lydia van Dyke (Charlotte Kerr) mind a kultúránk részévé lett, egyebek közt Bárdy Margit által. Hollandiában, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában, Ausztriában egyébként 1967-ben, Jugoszláviában, Magyarországon 1968-ban, Svájcban 1970-ben kerül bemutatásra, az ottani televíziókban. 1975-ben rekordokat dönt a Brazil televíziózás a film kapcsán, akárcsak a délafrikai Televízió, ugyancsak 1975-ben. Érdekes, hogy sem Nagybritanniában, sem az USA-ban nem kerül soha képernyőre.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!