ha biztos vagy benne, hogy a képed eredeti, akkor ha másképp nem, közvetett bizonyítékként fogják értékelni. Ha pedig manipulált, akkor rá fognak jönni, és egy problémád helyett kettő lesz :-)
ELA
Ha a szabadszem nem elég, vagy nem bízunk magunkban, jöhet a technika. Ha van egy gyanús képünk érdemes igénybe vennünk például a fotoforensics.com weboldalt, ami error level analysis-t hajt végre a képen. Az error level analysis vagy magyarosan hibaszint elemzés, egy képelemzői algoritmus, mely a JPEG képformátum egyik tulajdonságát használja ki. A JPEG ugyanis veszteséges tömörítési eljárást használ, ezért van az, hogy például ugyanaz a kép BMP kiterjesztésben jóval nagyobb, mint JPG-ben, hiszen veszteségesen tömörít, miközben néha alig-alig látható különbség a képek között. Viszont a JPG képeket minél többször mentjük el, annál több színt, pixelt egyszóval információt vesztünk el a képből, és a minőség is drasztikusan romlik. Átlagosan 100 konvertálás után már olyan mértékű az amortizáció, hogy a kép teljesen felismerhetetlenné válik. Ha egy képet módosítanak, akkor az újonnan felvitt réteg minden esetben jobb minőségű lesz, vagyis nagyobb hibaszinttel fog rendelkezni, mint a kép többi része. A fent linkelt weblapon ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy ha feltöltünk vagy belinkelünk egy képet, akkor ahol fényesebb a kép, ott manipulálták a fotót. Az eljárásnak egyetlen óriási hátránya van: ha egy képet többször lementenek, majd feltöltenek az Internetre, akkor előbb vagy utóbb eltűnnek a hibaszintek közötti különbségek és teljesen homogén képnek fog látszódni előttünk.
EXIF adatok
Ilyenkor jól jöhetnek a meta vagy EXIF adatok, melyeket akár a fenti honlapon is megtekinthetünk, a metadata menüpontot kiválasztva. Itt aztán nagyon részletes információkat kaphatunk a képről. Például azt, hogy mikor készült, milyen fényképezőgéppel, milyen záridővel, beállítással, volt-e vaku vagy sem, stb. Ami még talán érdekes lehet, hogy amikor Photoshop-pal, vagy más képszerkesztővel manipulálnak egy képet, akkor az mindig beleír még pár információt a meta adatok közé. Például, hogy hányszor mentették el a képet és legutóbb, mikor lett módosítva, néhány változat még azt is beleírja, hogy milyen műveletet hajtottak végre az adott képen.
Ezeknek az EXIF vagy meta adatok egyik hátránya, hogy nagyon sok információt jelentenek és gyakorlottnak kell lenni ahhoz, hogy kihámozzuk a lényeget és ne mondjuk egy képre rögtön, hogy photoshoppolt, csak mert egyszer meg lett nyitva a Photoshop-ban, majd elmentve egy másik formátumba, esetleg csak át lett méretezve. A weboldalakon kívül vannak EXIF adatok megtekintésére szolgáló programok is, akinek esetleg az lenne ínyére, például a JPEGSnoop.
Az EXIF adatok alapján történő ítélkezésnél azonban sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy könnyű hamisítani őket. A neten sok EXIF adatszerkesztő program található, amelyekkel könnyedén módosíthatóak, vagy akár törölhetőek az információk. Néha viszont éppen az átírt meta adatok buktatnak le képeket. Fórumokon láttam már olyan képelemzést, ami egyszerűen megállapította, hogy az a kép, akkor és ott el sem készülhetett volna, hiszen nem olyanok voltak az időjárási körülmények, na paff neki.
|
