Keresés

Részletes keresés

zsazska Creative Commons License 2016-05-21 20:43:51 125322

Bocsi! Nem tudom, hogy nem szúrta ki a szemem a kan szó ... Pedig vissza is olvastam. :) 

Molera közben leírta a lényeget, ami az összeszoktatással kapcsolatos, vagyis nem lehet tudni előre, hogy miképpen fog reagálni, így nehéz volna bármilyen tanáccsal szolgálni. 

Esetleg tegyetek pórázt a nagyra, amikor első alkalommal találkoznak szemtől szembe,  de ne fogjátok, csak hagyjátok, hadd húzza maga után, és ha szükséges, a pórázzal el tudjátok rántani, ha támadólag lépne fel, de ez nem jellemző. Általában csak rámorognak a kicsire, de nem bántják, aztán lassan lassan, de olvadni kezd a jég. Nincs biztos recept. Van, akinél percek kérdése, és a nagy játszani kezd a kicsivel, és van, mikor napok, vagy hetek kellenek, mire egyáltalán kapcsolatba lép vele. De a kutyák is társas lények, s így előbb, vagy utóbb, de ki fog alakulni a kapcsolat. 

Addig azonban, amíg nem vagytok biztosak abban, hogy ha kettesben maradnak, nem bántja majd, addig legalább mindenképp tartsátok rajtuk a szemeteket. Én azt mondanám, hogy az sem árt, ha mindkettőt beviszitek a lakásba, hogy minél több ideig figyelhessétek, hogy alakul a viszonyuk.  

Molera már írta, hogy jobb, ha idősebb az a kölyök... 6 hetest semmiképp nem javaslok, már csak azért sem, mert az állatvédelmi törvény szerint is tilos 8 hetes kor alatt elválasztani az anyjától. 8-10 hetesen már elég érett idegrendszerileg, és emésztőrendszerileg is, hogy az elválasztás megtörténjen. 

Az ivartalanítást pedig jobb, ha mindkét kutyusnál elvégeztetitek! 

 

molera Creative Commons License 2016-05-20 12:08:23 125320

Szia Aniesz!:)

Arról nem találtam infót, hogy más kutyákkal milyen a viszonya a kutyusodnak. Mert abból azért lehet kb számítani, hogy miként reagál egy új jövevényre. Amennyiben nagyon ritkán tán egyáltalán nincs kutyatársasága, vagy nem jár hozzátok szomszédolni idegen kutya, akkor valóban nehéz kalkulálni a reakciókkal.

Alaptapasztalat, hogy a kölyökkutyákat könnyen elfogadják a felnőttek, főleg, ha ellentétes nemű. :) De a személyes véleményem, hogy a sharp pont az a fajta, aki kellő szocializácó és szabályok nélkül az alaptermészete miatt elég szélsőségesen tud viselkedni.

Az első találkozás dönti el szerintem a "hogyan tovább" kérdését. :)

A 6-8 hetes kor tervezését én a helyetekben 8-10 hetesre módosítanám inkább, mindenki érdekében, de leginkább a kölyök miatt:)

Egy kicsit hasonló személyes tapasztalat: a legkisebb szuka sharpom 6 hónaposan került hozzám a másik két felnőtt szukánk mellé (sharp+labrador). A saját kutyáinkat ismertük,szocializálva, nevelve (iskola nyomokban:D) vannak és a kicsinél is megvolt ez a háttér. Arra azért nem számítottunk egyáltalán, hogy az új jövevény fogja feladni a leckét,még akkor is, ha még kölyök:) szóval nem volt zökkenőmentes az indulás és mind ezt lakásban egy légtérben :) A két felnőtt inkább megadó típus, míg a kicsi domináns és hát az új helyen próbált érvényesülni a "konkurencia" mellett, pont abban a korban volt és hát 3 ivaros szukáról van szó (azóta mind ivartalan természetesen, ettől függetlenül is). 2 melós hét alatt minden elrendeződött és azóta is minden rendben, sőt. Én ezek után azt mondom, hogy nagyon kevés az a helyzet, amikor nincs megoldás. De tudtuk, hogy a nagyokkal nincs dolgunk, ismertük őket és ez a kulcsszó, hogy mennyire ismerjük a saját kutyánkat:) És az valóban fontos, hogy melyik kutya milyen energiájú, milyen típus (domináns-megadó) és hogy ezeket hogy érdemes "párosítani".

A sharp kicsit más, mint a nagy átlag, kicsit melósabb, kicsit nagyobb türelem és kitartás kell, de minden megoldható:)

A hozzászólás:
Aniesz Creative Commons License 2016-05-20 09:03:22 125319

Szia Zsazska! 

 

Köszönöm a válaszodat! Írtam a hozzászólásomban az első sorban hogy kan a kutyus... :) Nem, nem tenyésztési szándékkal szeretnénk mellé kislányt, csak csupán azért, hogy ne legyen annyit egyedül. van a családban két lánygyermek, akik már elég idősek, kamaszok, így sokat ők sincsenek otthon...Úgy érezzük, talán jót tenne a meglévő kis házőrzőnknek egy társ, hogy amíg nem vagyunk otthon, legyen akivel játszhat. 

Amúgy tenyésztőtől származik, fajtatiszta, de nem törzskönyvezett, és a lánynál sem törekszünk erre. Mi nem akarjuk versenyekre vinni, meg tenyészteni őket, csak szimplán házi kedvencek...

Amúgy a kan kutya, Sunny a neve, fekete, túl van pár szemműtéten, de egyelőre ezen kívül nincs vele gond. Annyi, hogy tavasszal mindig kisebesedik az orra, gondolom mert túrja a földet, de az is szépen elmúlik ilyenkorra, ha mégsem szokott rá írni az állatorvos gyógyszert. 

Nekem valójában az lett volna a kérdésem, hogy miként tudjuk majd összeszoktatni egy kislánnyal, mert szeretnénk 6-8 hetes korában elhozni a jövevényt, ahogy Sunny-t is annak idején. De ő ugye akkor egyedül volt, így "csak" hozzánk kellett szoknia... :)

Nem tudom a kislánnyal hogy legyen? Tartsuk bent amíg kicsit nagyobb nem lesz? 

Megnyugtattál kicsit azzal, hogy a viselkedése amolyan fajtajellemző, de félek attól, hogy nem fogadja el az új jövevényt...és akkor mi lesz?

Erre az ivartalanításra gondoltam már én is.

Még egyszer köszönöm a válaszodat!

Előzmény:
zsazska Creative Commons License 2016-05-19 16:02:34 125318

Szia Aniesz!

 

Előszőr is hadd kérdezzem meg, hogy miért szeretnétek mellé egy kislányt? Ő kan kutyus? Ez nem derült ki az írásodból, de feltételezem, hogy igen. Amennyiben az a szándék vezet, hogy párba állítsd, és kölykeik szülessenek, akkor arra kérlek, hogy vizsgáld felül az álláspontodat! Iyesmibe csakis akkor vágjatok bele, ha a meglévő kutyust tenyészszemlén megmérettettétek, és ott jó eredményt elérve engedélyt kapott rá, hogy tenyésztésbe vonható legyen! Ezután még olyan egészségügyi szűrések kell, hogy következzenek, mint  pl. displasia szűrés, patella szűrés, és ajánlott tájékozódni, hogy a kutyád felmenői között nem jelentkeztek-e örökletes megbetegedések, mint pl. shar-pei láz, vagy gyenge immunrendszer következtében fellépő bőrbetegségek. Nem kellett-e plasztikázni a szemüket, szájukat, stb. stb. Ha a kutyáddal és a felmenőivel minden stimmel, akkor ezek után egy megbízható tenyésztő segítségével választhattok mellé szukát, akivel remény szerint összeillő párt alkotnak majd, és aki szintén rendelkezik az egészségügyi szűrésekkel. A későbbiekben őt is el kell majd vinni tenyészszemlére, és ha vele is minden rendben, akkor, de csakis akkor szabad őket párba állítani. Ezek a tenyésztés alapelvei, amiket minden körülmények között be kell tartani. Aki ezek híján hoz létre almot, az kimeríti a szaporítói tevékenységet, és nekik köszönhetően olyan beteges az állomány, mint amilyen. Nagyon nehéz egészséges, és szép shar-peit venni. 

 

Ami a kérdésed második felét illeti: Nos, amiket leírtál a  kutyusodról, azok valamennyien tipikus fajtatulajdonságok. 

A Shar-pei híres a korai szobatisztaságról, és emiatt lehet, hogy a kertben is kulturáltan végzi a dolgát. 

Az idegenekkel szemben tanúsított bizalmatlanság is fajtajelleg. Nincs ezekkel semmi gond sem. 

Ők is összeszoktathatók más kutyákkal, különösen kölykökkel. Nekem mindig 4-5 másik kutya mellett voltak, és sosem volt gondom velük. 

 

Amennyiben a meglévő kutyusod is szuka, akkor kérlek tekintsd tárgytalannak a szaporításra vonatkozó részt!

Ha csak azért szeretnétek még egy kutyust, hogy a már meglévő ne legyen egyedül, akkor javaslom, hogy előbb ivartalaníttassátok, és csak aztán hozzatok újabb kutyust a házhoz! Ezzel megkímélitek őt is, és magatokat is számtalan kellemetlenségtől, és betegségtől is. 

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!