Sajnos ez volt a realitás, ha egy csapatnak semmi tét és motiváció akkor legritkább esetben szokott nyerni bármelyik sportban, főleg meg egy olyan ellen amelynek az élete függ a meccstől mint jelen esetben a fehéroroszoknak.
Kiestünk, de szerintem többet hoztunk ezen a vb-n mint amit várni lehetett, vertünk egy nálunk előzetesen erősebbnek gondolt belorusz csapatot, közel voltunk a csodához a németek ellen. A kanadaiak, finnek, USA más kategória azért mint mi, a szlovákok ellen viszont nem éreztem érdekes módon nagy szakadékot.Talán a franciák ellen mondhatni betliztünk.
Ennél többet nem várhattunk, ha ez a csapat így teljesít továbbra is minden esélye megvan visszakerülni, főleg meg ilyen szurkolótáborral a háta mögött. Én azt gondolom jelen keretnek a liftezés elérhető, biztos fogunk még felkerülni meg kiesni is a következő években, aztán utána 5-6 év alatt lehet beérik egy olyan újabb generáció akik közül már 8-10 játékos stabilan nagy bajnokságokban ( svéd, finn, KHL, DEL ) játszik, velük majd lehet tartósan meg is ragadunk már évekre az elitben.
Igazából most is látszott, hogy a végére már felvettük a ritmust, sokkal több ilyen meccs kellene hogy szokjuk ezt az iramot, a gyorsabb korongtovábbítást, gyorsabb gondolkodást. Na meg több játékosunknak kellene igazi elit bajnokságokban játszani, Bartalison meglátszott a svéd tapasztalat, Sofronon a DEL. A EBEL az az igazság gyenge egy svéd, finn bajnoksághoz vagy a DEL-hez képest, ha valaki megnéz egy svéd vagy finn bajnokit vagy szimplán megnézi mekkora verést kapnak néha EBEL csapatok finn, svéd csapatoktól a BL-ben akkor látja a különbséget.
Mindennel együtt én kisebbfajta csodának és nagy tettnek gondolom, hogy mi itt lehettünk ebben a társaságban és főleg hogy nem is vallottunk szégyent. |