Keresés

Köszönöm a  választ. A növényi dolgokat azért választottuk, mert kerülöm a  húst (nem szeretném támogani a nagyipari hústermelést). Bár az utóbbi pár hétben annyira kívántam, hogy muszáj volt ennem. 
El vagyok keseredve, még csak az elején tartok ennek az egésznek, de már most elegem van belőle. 

A pm méretét normálisnak ítéltéka  leletek alapján és bár az 5 év alatt, amikor a két UH történt, van valamennyi méretbeli csökkenés, de nem tudom, hoyg ez miylen mértékű. 

A doktornő azt állította, h nem Hashimoto, és hogy csak pár évig fog kelleni szednem a hormont, bizakodó volt és engem is megnyugtatott.

Egészen idáig nem voltam hajlandó hormont szedni, mert 
1. úgy érzem, az orvostudomány még közel sincs tisztában a pm pontos működésével és a miértekkel
2. ezzel csak tünetet kezelünk, de az okot nem keressük
3. számomra testidegen
4. minden betegség lelki okokra vezethető vissza, tehát amég az nincs meg, addig nem fogok meggyógyulni

A mai nap különösen lehangolt vagyok emiatt.... Egy másik fórumon egy endokrinológus professzornak is felettem ezeket a kérdéseket (aki mellesleg ugyanabban az intézményben dolgozik, mint az általam választott doktornő), ez a válasz érkezett:

"Panaszai valóban összetettek. A leletei alapján alapján autoimmun thyreoiditis nem zárható ki, amely a babavárás akadálya lehet. 
Bevezetőben két elméletinek látszó kérdést kell az érthetőség miatt tisztáznom: 
• A pajzsmirigy autoimmun gyulladása a lakosság közel 10%-t érinti és a nők aránya ennél még lényegesen magasabb. A gyulladásnak sok ismertető jele van (strúma, a megnagyobbodott göb tapintási lelete, a jellegzetes ultrahang és izotópos kép, a TPO és thyreoglobulin elleni antitestek magas értéke, pozitív biopsziás lelet), ennek ellenére a betegség gyakran tisztázatlan marad. A betegség öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult elő, akkor erre gondolni kell! A betegség éveken át fennállhat, gyakran semmiféle fájdalommal nem jár és már csak akkor derül rá fény, amikor már a gyulladás a pajzsmirigy jelentős részét elpusztította. Figyelmeztető jel az emelkedett antitest érték. Kimutattuk ugyanis, hogy az éveken át meglévő gyulladás (TPO elleni antitest pozitivitás esetén a csökkent pajzsmirigybetegség feltétlen bekövetkezik. Ráadásul a gyulladás (fehérje típusú antitestek) más gondot is okozhatnak, a betegség gyakran társul: meddőséggel, hajhullással, gyomorpanaszokkal, szívbetegséggel, emelkedett koleszterin szinttel vészes vérszegénységgel, alvászavarokkal, bőrbetegségekkel, stb. 
• A pajzsmirigy csökkent működésének is több fázisa van. Az egyik a már feltűnő tünetekkel járó forma (ún. manifeszt hipotireózis). A másik a még lappangó, ún. szubklinikus hipotireózis. Erre az a jellemző, hogy csak „véletlenül” derül ki, amikor valamilyen ok miatt, pl. meddőségi vizsgálat során laboratóriumi tesztet végeznek. Ilyenkor még a vérben lévő pajzsmirigyhormonok (T4 és T3) még a teljesen normális tartományban vannak, de az antitestek pozitívak, a TSH értéke pedig emelkedett (a koleszterin szint is magasabb!). Anélkül, hogy a TSH meghatározások sok és kényes részletére itt kitérnék (fontos: a TSH nem pajzsmirigy-hormon, hanem az agyalapi mirigy termeli!!)) azt le kell szögeznem, hogy ez egy fontos, de napszakonként, évszakonként, gyógyszerektől, módszerektől függően változó adat, amelynek értéke a hazai laboratóriumi értékektől eltérő (0,4-2,5 mU/l!!). Lényeges, hogy ezek az ún. normál értékek változnak a terhesség idején (3 havonta), továbbá kísérő súlyos, senyvesztő betegségekben. Ezért fontos a TSH mérése, de tudni kell értékelni a kezelést irányító orvosnak és a kezelést egyénileg meghatározni. 
További immuno-endokrin vizsgálatot javaslok és egyénre szabott kezelést."


Még egy dolog, amit nem említettem: engem 4 hónaposan örökbe fogadtak a  szüleim (nagyon nagy ajándék volt ez nekem), csodás családot kaptam.. majd 30 évesen megkerestem a vér szerinti családomat. Máig nem tudok megbocsájtani azért, mert az anyám eldobott, holott közben hálás vagyok a döntéséért, mert egy sokkal jobb helyen, emberek közt nőhettem föl. Másrészt annyira azonosulni akartam a nevelőanyukámmal, hogy gyerekként mindig azt montam, ha nekem nem lehet gyerekem, akkor majd én is örökbe fogok fogadni. Lehet, hogy ez egy önbeteljesítő jóslat volt?! 

Szerintem egyértelmű a Hashimoto. Inhomogén szerkezetű az egész pm. Ez autoimmun eredetű krónikus gyulladást jelent, ami az alulműködéses Hashimoto legfőbb jele.

Ne idegenkedj a hormonpotló gyógyszertől, erre nincs más terápia, főleg ha még gyereket is akarsz, ebben az esetben a TSH-nak 2 alatt kell lennie tartósan. Ezt pedig csak gyógyszerrel tudod elérni.

Meg kell találni a megfelelő szintetikus hormont (mert sokféle van) és a megfelelő napi adagot az állandó kontroll mellett, ezt ugyanúgy pontosan be kell állítani, mint az inzulint a cukrosoknál.

Ettől függetlenül a helyes táplálkozásra is ügyelj, nyugodtan ehetsz bármit, omega3 pótlásra inkább a halolajat javasolnám (jonbban hasznosul, mint a növényi), a szelén bevitelre pedig a Selenorg tablettát. Külső hormonpótlás nem létezik, csak a gyógyszer. Az immunrendszered működik túl és támadja, emészti fel a pm.-et. Próbálj meg inkább immunerősítőket szedni, pl. pecsétviaszgomba-ganodermát és Colostrum-ot. Mindkettő kapható kapszulázott formában.

Sziasztok!

2011-ben egy nőgyógyászati vizsgálat során fedezték fel a magas TSH szintemet (44.71 - T4: 7.5 T3: 4.38), megnézték az aTP-t is, >6500 lett, mire az endokrinológus 75-ös Euthyrox-ot írt fel és tömören közölte, hoyg vagy ezt szedem egész életemben vagy meg fogok halni. Olyan gyorsan hagytam ott, ahogy csak lehetett, és orvos felé sem néztem 2014-ig. Természetesen a gyógyszert sem kezdtem el.

2014-ben a háziorvosom általános állapotfelmérés keretében teljes labort nézetett, az akkori értékeim: TSH: 33.84, T4: 7.16; T3: 4.22. Mivel semmilyen tünetet nem vettem észre magamon, nem kezeltük.

Idén vált újra kérdésessé a dolog, mert az életem végre elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy megvannak a körülmények egy babához.

A 2016 februári vizsgálat - még szintén külső beavatkozás nélkül, kizárólag tudatos táplálkozással és sporttal - így változtak:

TSH: 28.93; T4: 9.33; T3: 4.1; aTGO: 205; aTP: >1300; D-vit: 62.4

Az inzulin értékek - éhgyomri, 1 és 2 órás, illetve a glükóz értékeim is tökéletesek.

Az UH értékeket is megemlíteném, mert gondolom, ezek is lényegesek az összképhez:
2011:
jobb lebeny: 17x24x50, durván inhomogén, echoszegény, benne multiplex apró, de 8mm is elérő kis echodus göbök, enyhe hypervascularisatio
bal lebeny. 16x13x44, hasonló densitású, itt 9mm-es göb is van
isthmus: 6,4mm széles

2016:
jobb lebeny: 14.5x21.9x44, benne több apro echodus képlet, és egy nagyobb (14.5x18mm)
bal lebeny: 15.5x17.7x40, benne egy 9.8 és egy 8.4 mm-es, környezethez hasonló destitású kerek képlet
isthmus nem szélesebb
pm mérete normál, echoszerkezete kifejezetten inhomogén

Mivel az értékekben látható ugyan javulás, de nem akkora mértékű, mely lehetővé tenné a külsőleg való hormonnal való megtámogatást, a doktornő (Budai Endokrinközpont) Syntroxine szedését javasolta. Első héten 25, majd másodikon 50 mikrogrammot (most vagyok a második hét második napjánál). 

Ezeken kívül D vitamint szedek (Bioextra D3 3000NE) és omega 3 pótlására lenmagolajat, illetve kendermagolajat, valamint szelénbevitel növelése érdekében brazildiót írt fel (ez utóbbit még nem kezdtem el, mert rendelni kellett). Esténként galajteát iszom.

AZ étkezésben igyekszem nagyon következetes lenni, de nagyon nem egyszerű. Húst nagyon ritkán fogyasztok, ezen kívül próbálom kerülni a glutént, a szóját, a tejtermékeket. Illetve a finomított szénhidrátokat. Csak sajnos nagyon leszűkíti a lehetőségeket, ha az ember mindennek egyszerre szeretne megfelelni. A gluténmentesben sok esetben cukor van, illetve olyan liszt, ami magas glikémiés indexű. Mindig gondom volt a súlyommal, nehéz a fogyás és 62-65 kilónál soha nem sikerül lejjebb menni. Ez persze még nem az elhízás kóros foka (172cm vagyok), sőt, ezt egészségesnek lehet nevezni, de nekem más a célom. A csípő és comb környéke a legkényesebb terület.

Bíztam benne, hogy ez a külső hormonpótlás segíteni fog, de sajnos azt tapasztalom, hogy elkezdtem hízni. A kedélyállapotom pedig nemhogy javult volna, hanem épp ellenkezőleg. Rettentő fáradtságérzés tör rám időnként és ideges is gyakran vagyok. Szeretnénk babát, de nem mindenáron. Nem akarok 100 kilós édesanya lenni, aki haragszik az egész világra azért, mert tönkretették a testét a kezelések.

Igyekszem a lelki okokat is feltérképezni, mert személy szerint abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, de ez egy sokkal hosszadalmasabb folyamat. És itt sajnos az időtényező a legerősebb (idén decemberben leszek 38 éves).

Van esetleg valakinek valami ötlete, tanácsa?
Lehetséges, hogy a fent leírt tünetek a hormonpótlás eredményei?
Érdemes ilyen rövid időn belül következtetéseket levonni?
3 hetes kontrollra vagyok előjegyezve, április 4-én, akkor kiderül, hogy ezek a gyógymódok elegendőek-e és hatásosak. Gondolom, azt azért érdemes megvárni, ugye?
Az értékek referenciatartományba való letornászása nem minden esetben segíti a fogyást, illetve a megfelelő testsúly elérését?
Mennyire kell szigorúan venni a táplálkozásra vonatkozó szabályokat? Néha lehet azért "klasszikusan" étkezni?
Ha összejön a baba, mire érdemes odafigyelni, hogy meg is maradjon és egészségesen szülessen?
És amitől a legjobban félek (bár az orvosom azt mondta, nem az), hogy ez mégiscsak Hashimoto?

Előre is köszönöm a segítséget.