http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106133110&t=9111571
Szuzdal nem a XII. század derekán vált jelentőssé. A PVL az 1024. évnél számol be arról az éhínségről, melynek eredményeként „ugyanabban az esztendőben felkeltek a mágusok Szuzdalban”. E bűbájosok hatására „átvonult az egész nép a Volgán a bolgárokhoz, és kenyeret hoztak, s így feléledtek. Jaroszláv pedig, hallván a varázslókról, Szuzdalba jött; elfogta a mágusokat, egyeseket elűzött, másokat pedig kivégeztetett”.
Egy, a XI. század első negyedéből származó triptükhónon (háromrétű viasztáblán), melyet Novgorodban találtak 2000 júliusában, ugyancsak kiolvasni vélik Szuzdal nevét. A margóján ismétlődő datálás szerint 999-ben kelt dokumentum szövegében egy Iszák nevű férfi beszéli el, hogy az említett fejedelemség területén avattak szerzetespappá.

Igen érdekes továbbá, hogy Szuzdaltól közvetlenül délre említik a források a mescser nevű népet, amelynek földjét két fivérnek, a mongol Juszufnak és Mahmuteknek ajándékozta 1452-ben II. Vaszilij. (Tette ezt annak ellenére, hogy épp az említett fivérek vakították meg korábban, s ezért volt "Sötét", Tёмный.) A m.dzs.gh.r-ok lakhelye a Dzsajháni-hagyomány alapján részben erre a vidékre helyezhető. (Vö. Vásáry István: A Volga vidéki magyar töredékek a mongol kor után; in: Bartha Antal–Czeglédy Károly–Róna-Tas András szerk.: Magyar őstörténeti tanulmányok, Akadémiai, Bp., 1977, 282–90.)
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=117289635&t=9111571
Az Anonymusnál megfigyelhető Ruscia–Ruthenia különbségtétel (nagyoroszok és kisoroszok) ide vezethető vissza, tudniillik az Árpádok Suðridalaríki-Surtsdalart (Szuzdalt) ismerhették először, aztán kerültek képbe a többi rusz területek a nyugati irányú terjeszkedés során, s ezért a kisorosz (rutén, ruszin)elnevezés. A mescserek talán m.dzs.gh.r maradékok, vagy csak rajtuk ragadt valami miatt ez a név, mindenesetre feltételezhető, hogy jelenlétük az ősi felségterület hollétére utal.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=121395468&t=9111571
Van a Fehér M. Jenő szerkesztette Ősmagyarok és vikingek c. kötetben egy rész, amit kétféle formátumban is közöltem (Kik voltak a szkíták? 9356., 9357., parthus topik1272.), illetve Vásárynak a mescser-tanulmányához kapcsolódóan Götz László tesz egy felvetést, miszerint az említett helynevek egy része inkább a 'kardverő'-t, 'kardkovács'-ot jelentő mecsér szavunkkal lenne azonosítható. Hoz is egy muszlim forrást, ahol a tárkány név ezt megerősítőleg jelenik meg. |