Keresés

A türingek vagy thüringek végső eredete azért egy kicsit rejtélyes még ma is a kutatók szerint.

Egyes vélemények szerint a türing népnév végső soron a kelta vagy germán turones népnévre megy vissza, volt egy turones nevű kelta törzs Galliában a mai Tours környékén, de lényegében ezzel sem jutunk sokkal közelebb a türingek eredetének kérdéséhez.

Újabb vélemények szerint a türing név esetleg a gót trevingi törzs nevéből származik és arra utal, hogy a türingek központi eleme végső soron ebből a gót törzsből származtak.

A források szerint a türingek meglehetősen későn, Kr. u. 400 körül léptek a töri színpadára, ami arra utalhat, hogy egy későn, a IV. sz. második felében ötvöződött népről van szó.

A korábban ott élő hermundurokkal való viszonyuk tisztázatlan, főleg annak tükrében, hogy a hermundurokkal kapcsolatba hozható régészeti leletek Kr. u. 300 körültől megszűnnek a későbbi türing területeken.

Egyes szerzők szerint ez arra utalhat, hogy a hermundurok elvándoroltak onnan, a későbbiekben talán az alemann konföderációt erősíthették, de ez is pusztán elméleti spekuláció.

Az angelek és a warnok részvétele a türing etnogenezisben viszont bizonyítottnak tűnik.

Kimaradt két dátum. 506-ban az alemannok mellett szövetségesként harcolt egy türing sereg is Klodvig frank király ellen Strassburgnál, ezután kerültek frank uralom alá az alemannok. 506-tól uralkodott Bisinus három fia. 526-ben nagy Thederich halála után meggyengült az itáliai keletigót állam, ezért tudták a frankok elfoglalni két szövetségesét Burgundiát és Türingiát. 531-ben a vesztes Unstruti csatában Hermanafrid is vereséget szenvedett. 534-ben miután csapdába csalták Hermanafridet a frankok, elszállították Zülpichbe és ott meggyilkolták.

A törzsszövetség a 4.században jöhetett létre, tagjai a hermundurok, warnok, angolok és más ismeretlen csoportok. 400-ban említette őket először Toringi néven Vegatius római történelemíró. Utána hun uralom alá kerültek, 451-ben hunok oldalán harcoltak a catalaunumi csatában. 454-ben a Nedao mellett legyőzték a hunokat a germánok és a türingek függetlenek lettek. 480 körül az alemannokkal szövetségben támadták Passaut és más Duna melletti városokat. 500 körül élt az első ismert türing király Bisinus. Ekkor a türing állam az Elba középső szakaszától a Dunáig terjedt. Bisinus fiai Baderic, Hermanafrid és Bertachar királyok voltak, Baderic valószínű még 531 előtt meghalt. Bertachar 531-ben meghalt a frankok elleni háborúban, akik elfoglalták Türingia nagy részét akkor. Hermanafrid része volt a legerősebb, ő keleti gót király Theoderich unokahúgát Amalbergát vette feleségül 510 körül és szövetségre léptek. 526-ban meghalt Theodreich és szövetséges nélkül maradtak a türingek. 529-ben az első frank támadást visszaverték még a türingek. 531-ben a győztes Unstruti csata után a frankok elfoglalták Türingia nagy részét, de a keleti részt meg tudta védeni Hermanafrid. 534-ben tárgyalni hívták a frankok, majd megtámadták a seregét és meghalt, egész Türingia frank uralom alá került. A királyi család utolsó tagja Radegundis 587-ben halt meg, ő I. Chlotar frank király felesége volt, később szentté avatták.

Akkor az alemannok / svábok, frankok után a következő germán törzsszövetség Németország területén a türingek. 

Ezen a térképen látható államuk 500 körül, nagyjából ezen a területen lehetett, persze lehet hogy nagyobb lett a terület, mint a valóságban volt.