Keresés

A következőket olvastam erről. Galliában kb, hatmillió római élt és százhúszezer frank. A frankok a Rajna két partján száz kilométer széles sávban éltek ( 100 - 100 km ) homogén összefüggő területen. A nyelvhatár Belgium területén keresztül a Maas folyó mentén Maastrichtig és Aachenig, illetve a Trier-Metz vonalig húzódott. A vonaltól délre és nyugatra, a Somme-Maas-Szajna folyók közti területen, jelentős frank kisebbség élt, amelyik idővel beolvadt a helyi lakosságba. A Szajna és Loire közti területen a breton határ és a 507-es vizigót határ mentén volt egy vékony határterület, ahol frank települések voltak. A Loire folyótól délre alig éltek frankok ( Aquitania területén ).

Az is egy érdekes kérdés, hogy ennek az Észak-Galliába beköltöző száli frank népességnek mennyire volt jelentős a genetikai, embertani hatása a franciák, pontosabban az északfranciák etnogenezisében (a délfranciákéban nyilván nulla vagy nullához közeli).

Arra van-e valami adat, hogy hány ezer vagy hány tízezer száli frank költözhetett Galliába?

Úgy tudom, hogy túlnyomó részük a Szajnától északra telepedett le, onnan délre csak nagyon kevés frank költözött be, a Loire folyótól délre meg lényegében majdhogynem nulla.

A középkori francia lovagságról, tehát erről a katonáskodó köznemesi rétegről viszont azt olvastam, hogy nagy részük - legalább részben - germán származású volt, persze nemcsak frankok, hanem normannok, burgundok és nyugati gótok is voltak közöttük.

Szerintem sem valószínű történet, viszont érdekes hogy több szentté avatott püspök élt a korban, akiknek gyerekeik voltak ( akkoriban nem volt kötelező nőtlenség a katolikus papoknak ), a Karolingoknak is több ilyen püspök ősük volt. Érdekes sztori, hogy a középkori örmény királyok anyai ágon az örményeket megtérítő Szent Gergely püspök leszármazottai voltak.