Keresés

511-ben Klodvig uralma alatt álló terület, a zöld rész.

A csata után elfoglalta Gallia déli részét a vizigótoktól. Az új székhelye Párizs lett, itt Szent Péternek és Pálnak szentelt kolostort alapított, később az apátságot Szent Genovénáról Párizs védőszentjéről nevezték el. Majd nekilátott a többi frank király likvidálásához, áldozatul esett neki a kölni Sigibert és fia Chloderic, Chararic egy száli frank király, a cambrai Ragnarchar és testvérei Ricchar és Rigomer. Uralma végén kibocsátotta a száli frank törvényt. Uralma alá került az összes frank és egész Gallia halála előtt. Halála után Párizsban a Szent Dennis apátságban temették el. Halála után négy fia: Theuderich, Chlodomer, Childebert, Chlothar felosztotta az államot négy részre, Reims, Orleans, Párizs, Soissons volt a székhelyük. 

Uralma kezdetén Ragnachar szálifrank király katonai segítségével elfoglalta Syagrius római utódállamát Gallia északi részén. 487 és 494 közt sikerült megszilárdítania hatalmát Gallia északi része felett. Ekkor Gallia déli része a vizigótok kezében volt, akiknek szövetségese volt Theoderich Itália osztrogót királya. Ezért Klodvig szövetségre lépett a keleti gótokkal, testvérét Audofledát feleségül adta Theoderik királyhoz. Klodvig pedig 493-ban feleségül vette Klotild burgund királylányt. 496-ban a többi frank király katonai segítségével Tolbiacnál legyőzte az alemannokat. Majd ő és kísérete felvette a katolikus kereszténységet. A frankok többsége a 7.századig pogány maradt. Ezzel sikerült megszerezni Gallia katolikus római lakosságának támogatását. 500-ban Dijonnál legyőzték a burgundok, nem tudta elfoglalni Burgundiát, néhány év múlva katonai szövetségre lépett velük. 507-ben burgund katonai segítséggel győzött a vizigótok ellen a vouilléi csatában.