Keresés

Nagyon is lehetséges, van rá modell :

Ibrány

A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.[3] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt,László király által kiadott oklevélben szerepelt először.

"Érdemes lenne a Felső-Tisza vidéki gazdag "türk honfoglaló" leletegyüttesek kérdését ennek fényében kicsit felülvizsgálni.."

Érdemes lenne, ha "türk honfoglalót" tudsz igazolni, máskülönben felesleges.

Az Ábrány településnév pedig egyesek szerint az Ábrám (Ábrahám) mása. Érdemes lenne a Felső-Tisza vidéki gazdag "türk honfoglaló" leletegyüttesek kérdését ennek fényében kicsit felülvizsgálni (pl. Nyírábrány).

"Akárhogy is, tény, hogy az e vidéken három évet töltő Abu-Hamid – az arabon kívül – anyanyelvükön érintkezett e népcsoporttal, melynek etnikai identitása még teljes mértékben épnek mutatkozik a XII. század közepén. De még a Korán nyelvének elhalványult ismeretét is sikerült valamelyest felélesztenie. „Néhányukat sikerült arra ösztönöznöm, hogy próbálkozzanak az arab nyelvvel is” – írta; sőt egyik tanítványa „jól beszélt már arabul”. [28.] Annak a toborzó tisztnek a neve („az egyik bátor muszlim emírnek a fia, aki nyíltan vallja hitét”, akit II. Géza király 1153-ban a távozó Abu-Hamiddal együtt a Volga-vidékre küldött, Ismail ibn Hasan volt. Az arab névadás különben más magyarországi mohamedán csoportoknál is dívott. A Nyitra vidéki kálizok egyik pénzverőispánjának neve az 1111. évi oklevél szerint Magiug (arab és iráni Mādzūdz) volt; a Pestre költözó kálizok egyik vezérének Anonymusnál fenntartott Billa neve nem egyéb, mint az elterjedt arab Billah név; a XIII. század első évtizedeiben többször szereplő „nyíri izmaeliták” településvidékén a Szabolcs megyei Ibrány falunév az arab Ibrain származéka. A mohamedán kamaraispánok körében tovább élő arab nyelvhasználat kétségtelen lenyomata a II. Béla és IV. István idején (1131–41, 1162–63) vert pénzeken látható, fekvő félholdat közrefogó, arab írásjelekkel írt illahi („Isten akaratából”) szó, de hellyel-közzel az 1173–1235 közt vert pénzeken is mutatkoznak arab feliratok töredékei. Az arab kultúra továbbélésének nyoma, hogy a szászországi Korvey bencés apátság könyvtára egy 1094. évi feljegyzés szerint Magyarországról származó arab kódexszel gyarapodott (librumin folio Arabicum), sőt még 1379-ben is említenek egy korábbi hadjáratban Magyarországon zsákmányolt arab kéziratot."

Szűcs egyébként az identitásmegőrzés lehetőségének határvonalait igyekszik minél szűkebben megragadni idézett tanulmányában, különösebb  adatrengeteget ne várjon senki tőle.