Keresés

A harudák egy része délre, a Középső-Rajna-vidékre költözött, a másik részük a rendelkezésre álló szűkös adatok szerint viszont északra, Norvégiába.

Ők lehettek az óészaki nyelvben hördar néven jelölt népcsoport.

A nevükből származik a norvégiai Hordaland régió, illetve a Hardanger-fjord neve.

A törzsnév eredeti jelentése ógermán szótőből magyarázható: kb. "erdőlakó, sűrű erdőségek lakója.

Tengerár, árvíz vagy  földrengés volt az, amely a Kr.e. II. sz. második felében kimozdította a Jütland-félszigeti lakóterületükről a teutonokat, a kimbereket és az ambronokat?

A harudák eredtileg fenn éltek északon, a Jütland-félsziget nyugati partvidékén.

Érdekes, hogy hogyan és miért kerültek le délre, a Középső-Rajna-vidékre, de erre nem találtam adatot.

Talán ugyanaz a tengerár mosta el az otthonaikat, mint a teutonokét és a kimberekét?

Szerintem az, hogy az alemannok "kevert és keresztezett fajú nép" volt, egyáltalán nem pejoratív.

A valóságban a legtöbb nép ilyen, teljesen "tiszta fajú" népek csak a nácik faji mítoszaiban léteztek.

Véleményem szerint az alemannok részben azoknak a germán törzseknek a leszármazottai voltak, akik Ariovist vezér megsemmisítő veresége után a Schwarzwald mögé húzódtak vissza, tehát ezek között Neckar-szvébek, Majna-szvébek, harudák, nemetek, tribokok és vangionok voltak.

Másrészt pedig azoké a szvébeké, főleg szemnonoké, akik később, a III. században vándoroltak Thüringia, az Elba és a Harz-hegység vidékéről a Sváb-medencébe. Ez utóbbiak juthungok néven szerepeltek a római forrásokban.

Ezen kívül kelta néptöredékek is lehettek az alemann konföderációban, sőt miután Raetiát elfoglalták, romanizált proviciális lakosokat is olvaszthattak maguk közé.