Keresés

A Dániába irányuló fríz kivándorlás, sárga terület Dánia területén

A népvándorlás idején, az 5.században, frízek is csatlakoztak az angol, szász, jüt kivándorlókhoz, letelepedtek Britannia területén, más frízek kihasználták az alkalmat követve a tengerpartot elfoglalták az angolszász törzsek által elhagyott területeket, a Weser folyó torkolatáig jutottak, délre is terjeszkedtek Flandria területén. A frízek által elfoglalt terület volt Magna Frisia. A fríz állam élén király állt, az elsőt 618-ben említették. Aldegisel  ( 654- 680 ) király jó kapcsolatban volt a frankokkal. Ratbod király ( 680- 719 ) idején virágzott a fríz kereskedelem, Londonban is volt fríz kereskedői kolonia. Ratbod terjeszkedni akart délre a frankok rovására, ezért háború tört ki a két állam közt. 689-ben Pipin majordomus legyőzte a frízeket és elfoglalta Nyugat- Fríziát, a mai Hollandia területén. Ratbod Helgoland szigetére menekült. Ekkor alakult Utrechtben egy püspökség, a püspök Szent Willibrord sikeresen térített a frízek közt. 714-ben kihasználva a frank birodalomban kirobbant polgárháborút, Ratbod visszafoglalta az elveszett területeket. Mindenhol elpusztította keresztény templomokat, visszaállt a régi vallás. 716-ban legyőzte Martell Károly seregét. Utána jött az utolsó fríz krály Poppo ( 719-734 ), 720-ban újra elfoglalták a frankok az ország nyugati részét. 734-ben legyőzte Martell Károly Poppot, aki meghalt a csatában, a frankok elfoglalták egész Fríziát. A frízek keresztény hitre áttérése elég lassan ment, 800 körül tért át teljesen a felső réteg a kereszténységre, a köznép sokkal lassabban. 800 és 1100 közt volt egy kivándorlási hullám Dánia területére, a mai Schleswig tartományba.