Keresés

Maga a Hercynia szó is egy kelta kifejezés latinizált változata.

Töve a tölgy jelentésú ókelta "kwerku" szó (vesd össze latin quercus - tölgy, a mai napig így hívják a tölgyeket a hivatalos botanikai nevezéktanban, pl. Quercus robur - kocsányos tölgy).

Ez a szó a P-kelta nyelvekben "perku' formában élt tovább, egyes változatokban pedig a szókezdő p hang eltűnt, így lett belőle az "erku".

Mivel a nyelvészek szerint a gall-kelta dialektusok is a P-kelta csoportba tartoztak, így hihető, hogy ezt a nevet eredetileg valamelyik gall-kelta törzs adta ennek az irdatlan erdőségnek, innen vehették át a rómaiak, akik a nevet a latin földrajzi nevek mintájára alakították át, így lett belőle Hercynia.

Végső soron tehát maga a név ennek az irdatlan kiterjedésű erdőségnek az állományalkotó fafajára (talán a Quercus petrae - kocsánytalan tölgyre) utalhat.

A félig-meddig mítikus, sűrű, sötét, zárt, alig lakott erdővilág, az ún. Hercyniai Erdő volt sokáig a kelta és a germán világ határa.

A modern kutatások kimutatták, hogy a római kor előtt a mai Közép-Németország területén tényleg egy viszonylag zárt, sűrű lomboserdő-zóna húzódott, egy kelet-nyugati irányban hatalmas kiterjedésű erdőség.

A modern kutatások ezekkel a modern földrajzi régiókkal azonosítják a Hercyniai Erdőt:

- Schwarzwald (Fekete-erdő)

- Odenwald

- Spessart Rhön

- Thüringerwald (Thüringiai-erdő)

- Harzgebirge (Harz-hegység)

- Rauhe Alb

- Steigerwald

- Fiechtelgebirge

- Erzgebirge (Érchegység)

- Riesengebirge (Óriás-hegység)

- Böhmerwald (Cseh-erdő)

Még ezeknek a mai földrajzi nevek némelyikének is elég félelmetesen, misztikusan hangzik a neve...

Ha ezeket megnézzük egy térképen, akkor azt látjuk, hogy ez az övezet a Felső-Rajnától a Cseh-Morva-medencéig húzódott, nagyobbrészt a mai Közép-Németország területén.

Ez talán némileg magyarázatot ad azokra a fehér foltokra, amik egyes történelmi térképeken a kelták és a germánok közé vannak berajzolva.