Keresés

Régebben volt egy német dokumentumsorozat valamelyik csatornán.

A germánok történetét tárgyalta nagyjából a római hódításig (Teutoburgi-erdő).

Kifejezetten azt sugallták, hogy a Kr.e. I. század előtti időkben a germán népek korántsem voltak annyira harciasak, militáns életfelfogásúak, mint amilyenek később, a római korban és a népvándorláskorban lettek.

A Kr.e. 100 körüli időszakra a dokumentumfilm egy alapvetően békés vaskori mezőgazdasági társadalmat vázol fel a korabeli germánokra vonatkozóan.

Még a táplálkozásukra is kitér, kihangsúlyozva, hogy a történelmi kliséktől eltérően a germánok korántsem voltak az a "húst hússal" evő népesség, sőt a húsevés inkább ünnepi vagy közösségi alkalom (lakomák) lehetett náluk.

Fő táplálékaik különféle növényi eledelek, elsősorban gabonafélék voltak.

Mindez persze a római kor előtti időszakra igaz, lehet, hogy a rómaiak és a rómaiakkal vívott háborúk hatására sok minden megváltozott a korabeli germán társadalmakban.

A fő foglalkozás a mezőgazdaság volt. Voltak mesteremberek is, kovácsok, fazekasok, ácsok. A kereket már az indoeurópai korban is ismerték. Nem használtak pénzt, árukat cseréltek, fő értékmérő a szarvasmarha volt. Árpát, búzát, rozst, zabot, kölest. Ezenkívül babot, borsót, lent, kendert. Az erdei gyümölcsöket, vadon élő növényeket és mézet gyűjtötték rendszeresen. Főleg marhát tartottak, ezenkívül még juhot, sertést, kecskét, baromfit. Sajtot is tudtak készíteni. Használtak ekét, ásót, kapát, gereblyét, sarlót és kasszát. A földeket időnként parlagon hagyták. Főleg zabkását ettek, kenyeret csak a tehetősek ettek. A falvakban a férfiak végezték a bőrfeldolgozást, a nők fontak és szőttek. Kereskedtek a rómaiakkal, főleg luxuscikkeket a gazdagoknak, cserébe borostyánkőt, szőrméket és a germán nők levágott szőke haját adták el. A római pénzeket csak értéknek tartották, nem használták a kereskedelemben.