Keresés

Részletes keresés

nosztalgika02 Creative Commons License 2016-01-13 20:07:20 456

Nekem egy malamutom volt egy évig (aztán sajnos elpusztult, elütötték), nagyon zavaró volt a vadászszenvedélye (és sokba is került, meg volt haragszomrád a szomszéddal, a végén meg a halálát okozta). Viszont volt egy elmondhatatlan varázsa azoknak a ferde borostyánszemeknek, na meg amikor vonyítani kezdett az udvaron, a ször is felállt a karomon, az a dal a messzi Észak dala volt..... Éppen azt fontolgattam, hogy veszek egy gyakorlókocsit, mikor elütötték szegényt, ha az nem történik, ki tudja, hogy alakult volna, hol lennék ma én :)

A hozzászólás:
anblock_italia Creative Commons License 2016-01-13 18:23:43 455

Kiszállni meg már nem nagyon lehet, ha valaki rákap arra az életformára. De miért is kellene, ha valaki belekezd. Főleg ha képes megtalálni az összhangot a kutyákkal.

 

Azért tudjuk, nem könnyű természetűek, nagyon sokat kell tenni azért, hogy ne okozzanak galibát. Mondjuk elköltözni a világ végére :-) Most lepergett bennem sok minden a múltból, mi csak úgymond "házikedvencnek" tartottuk őket (anya és lánya), de nem volt könnyű!Ám annyira, de annyira lehetett őket szeretni.

Előzmény:
nosztalgika02 Creative Commons License 2016-01-13 17:25:43 454

Hát ez az :))))

Az a vicc, hogy a szövegben foglaltak tényleg megtörténnek, nem is ritkán. Az egyik szánhúzóversenyen beszélgettem egy musherrel, aki elmondta, hogy pár éve még nagyváros emeletes házában, civilizált lakásban élt, civil munkája volt. Aztán vett egy huskyt, mert többet akart mozogni, gondolta, majd a huskyval fog. Mondjuk bejött a számítása, mert most, pár évvel késöbb, félprofi musher, félig abból él, hogy a fogatával télen-nyáron gyerek- (és felnött-...)fogatoztatást vállal, meg tenyészt, meg versenyez. (Másik fele a régi munkája, amit most remote végez.) Lakni meg Világvége-Alsón lakik, egy faluvégi házban, mert csak így nem dilizik be senki a vonyításkoncerttöl, na meg erre volt píze. Azt mondja, nem cserélne senkivel :) Másnap ugyanezt a sztorit hallgattam makkba´, de egy háromgyerekes házaspártól. Ök a gyerekeiket is bevonták a mániájukba, voltak már Kanadában is (nem saját fogattal, hanem ismerös mushernél), ott többnapos túrát tettek Északon, az akkor 13 éves nagyfiú megtanult sátrat állítani, a Középsö etette a kutyákat, a Kicsi meg csak csetlett-botlott, de imádta :)

Ez szerintem egy nagyon mágikus létforma, nagyon atavisztikus, nagyon nyers, nagyon romantikus. Aki nem tud neki ellenállni, azt beszippantja.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!