Keresés

Ami az urnamezős időszakot illeti, én azt olvastam egy cikkben, hogy ebben a kultúrában és ebben a korszakban nagyon sokat fejlődött a mezőgazdaság termelékenysége, főleg a fejlettebb mezőgazdasági eszközöknek, pl. az ekéknek köszönhetően.

Ez nagyon erős népességnövekedést okozott Közép-Európában, valóságos korabeli népességrobbanást.

Az így kialakult népfölösleg egy része elvándorolt, főleg nyugat, délnyugat és dél felé.

Az urnamezős kultúra nyugati felének népe valószínűleg a proto-italo-kelta volt.

Az urnamezősök népvándorlása következtében ebben a korszakban jelentek meg az első indoeurópai nyelvű népek a Brit-szigeteken, a mai Franciaország nyugati partjainál, az Ibériai-félszigeten és az Itáliai-félszigeten.

Akkor egy kicsit részletesebb általános leírás a németországi bronzkorról, ez a Kr.e 2200 és 800 közti időszak, a korai szakasz 2200-1600, a középső 1600-1300, a kései 1300-800 közt tartott. A korai szakaszban sokféle kultúra volt, a legjelentősebb a Unatice, amiről már volt szó. A középső szakaszban a legfontosabb újdonság a halomsíros temetkezésre áttérés, szintén sokféle kultúra volt, a legjelentősebb a Lausitz kultúra Lengyelországban és a keleti német területeken. A kései bronzkorban áttértek az urnamezős temetkezésre, erről kapta a nevét a kultúra. A bronzkorban a társadalom fejlődött, kialakult az arisztokrácia, vezérek kerültek a társadalom élére. Búzát termeltek és északon árpát. elterjedt a köles, zab, bab, megnőtt a népesség jelentősen. Elterjedt a ló, a földeket szarvasmarha húzta ekével művelték. Az emberek tanyákon és falvakban éltek, egy faluban 50-80 ember lakott. Megjelentek az erődített települések és a bronzkor végén az erődített tanyák. Komoly bronzipar alakult ki az Alpokban. Kereskedelmi kapcsolatban álltak Európa más területeivel.