Érdekes tapasztalatokat lehet leszűrni, ha valaki Az ébredő Erő ismeretében nézi újra Az elveszett Frigyláda fosztogatóit. Kathleen Kennedy és Lawrence Kasdan személye is összekapcsolja a két filmet. A Frigyláda színvonaláról nem lehet vita, mert hivatalosan is minden idők legjobb kalandfilmjeként van elkönyvelve, és pedig jogosan, mert a kb. 15. megnézés során sem untam.
Nos, a lényeg, hogy mindkét film scriptjét Lawrence Kasdan írta. Meglepőnek tűnik, de legalább annyi momentum került át a Frigyládából az ep7-be, mint a régi SW-filmekből. Dietrich ezredes például egy az egyben Hux karaktere, csak kicsit idősebb kiadásban. Maz Kanata gyakorlatilag egyenlő Sallah és Imam karaktereivel. Hasonló a két film gyors tempója és a humora is. De ami a legszembetűnőbb, hogy mindkettő tele van blőd marhaságnak tűnő dolgokkal, vagyis ha valaki beleköt a Frigyláda forgatókönyvébe, akkor legalább annyi képtelenséget, földrajzi és fizikai ökörséget talál, mint az ep7-nél. Az Első Rend például egy az egyben ugyanaz az operettnáci gyülekezet, mint amit az Indiana Jones-filmekből ismerünk, félelmetesebbnél félelmetesebb bénázásokkal. A Frigyláda német objektumainak ismeretében nem is annyira kupleráj a Starkiller bázis biztonsági rendszere.
A lényeg: mivel nekem a Frigyláda az egyik kedvenc filmem, ezért innentől kezdve nehezebb dolgom van akkor, ha bele akarok kötni az ep7 cselekményébe, mert amit az egyik filmben hülyeségnek tartok, azt a másikban is annak kell minősítenem. |
