Keresés

Részletes keresés

Roybi1955 Creative Commons License 2015-12-29 21:11:59 372

A vádlizúzás, ami lényegében egy nyomódásos ártalom, nálam is lassan a múlt ködébe vész, de - sajátos módon - a tenyérnyi kezdetben piros, majd különféle színátmenetekben "pompázó", de aránylag hamar múló foltokon kívül nekem sikerült szert tennem egy kemény duzzanatra, mely még mindig látszik és tapintható is. A háziorvosom nem látott még efféle dolgot, így tovább küldött orthopéd szakrendelésre. Szűk 3 héttel a háziorvosnál tett látogatás után, épp tegnapra kaptam időpontot. Itt kiderült, hogy a csonton nincs elváltozás, bár elég kemény a - tetőzésekor galambtojásnyi méretű, de ma már jóval kisebb és laposabb - képlet. Viszont a lágy szövetek elváltozásait ultrahanggal tudják vizsgálni. Erre majd január 11-én kerülhet sor.

Kollégám tanácsára, kb. 3 héttel a Q5 "beüzemelése" után vásároltam egy - futballistáknak gyártott - egyszerű és olcsó (1700 Ft) műanyag sípcsontvédőt (modern, műanyag "lábvértet", amin eloszlik a teher, tehát nem egy kis felületen összpontosul a fel- és leszálláskor megdöntött jármű és a vádli találkozásakor a nyomás. Egy ideje már én is "lazábban" állok a pedálokon, tehát lassan erre a védő felszerelésre sem lesz szükség. Ami előnye ennek a konstrukciónak, hogy az alsó - talpat átpántoló - rész vastagabb mint egy zokni, így kipárnázza a bokát, s védi a korábban szintén gondot jelentő kidörzsölődéstől. A tépőzáras megoldás praktikus, gyorsan fel- és levehető a "lábvért". Az alsó, textil rész levételéhez ki kell lépni a cipőből. 

Jó szívvel ajánlom mindenkinek.

RJancsi Creative Commons License 2015-12-29 20:35:24 371

A vádlizúzás szinte törvényszerű egy kezdőnél. (Meg a bokazúzás is). Amíg nincs meg a laza, "csak a pedálokon állok és a vádlim nem is ér a géphez" gyakorlat, addig minden kezdő igyekszik a vádlijával szorítani a járgányt, hogy jobban érezze. Ez sikerül is, még a leszállás után napokkal is érezni, hol zúzta le a lábát az embernek. Idővel értetlenül áll az emlékek előtt: hogy is lehettem annyira béna??? Én is így jártam. :) Júniusban vettük a gépeinket, de még mindig látszik a bokámon a fél éves sérülések nyoma... :(

De mostanra már olyan érzéssel gurulok, mintha porhóban síelnék. Szabadon, lazán, de ehhez nem kell sem hó, sem lejtő sem. És nem kell félóra felöltözés-levetkőzés a sícuccba. Ezen kívül minden évszakban lehet gyakorolni, eltekintve a havas utakat. Az azért tényleg nem ezeknek való.

A hozzászólás:
Karger Creative Commons License 2015-12-29 19:42:32 370

Köszi a képeket, és gratuláció ahoz hogy a Q5 már póráz nélkül is engedelmes.

Nézegette azt a  márkát is amit most már nálatok árulnak, de közben vettem már egy egykerekűt, csak nem írtam le mert kissé zúzott a belső vádlim. Erre nem vagyok büszke, nem voltam körültekintő.

Előzmény:
Roybi1955 Creative Commons License 2015-12-29 18:45:38 368

Ma a szép napsütésben, délután a Nagyerdei Stadion környékét kerestem fel, hogy önkioldóval készítsek néhány fotót. illetve rövidke videót. A mai nap gurulásának az adta az újdonságát, hogy először merészkedtem úgy a "forgalomba", hogy nem csatoltam a fogantyúra a gyeplőt. Pár napja az egyik szomszédom leszólt az erkélyről, mondván: "le kell már rakni az az istrángot, tanár úr!" Válaszoltam is, hogy már közeli az időpont, hamarosan anélkül megyek majd. Már eléggé biztosnak éreztem magam a dologhoz, és nem is volt gond, akkor sem, amikor a belvárosban, gyalogosok között haladtam.

 

  

A jobb oldali kép időrendben előbb készült, s látni rajta azt a rámpát, melyen a stadion bejárati szintjére lehet jutni. Ma próbáltam ki, hogy fel tudok-e menni rajta a Q5-tel. Korábban mindig sötétben jártam erre, s nem akartam bajt, így a rámpának nem hajtottam neki. Most láttam, hogy egy tábla mutatja, hogy 7,5 %-os az emelkedő szöge, így - tudván, hogy a neten 15%-ot említenek, mint akkora emelkedőt, amivel még megbirkózik a jármű - bátran indultam el felfelé.

 

Egy nagy újdonság volt még az is, hogy mivel eléggé sokat gurultam ma, s félidőben nem teljesen töltöttem fel az akkut, a belvárosba indulás előtt, a hosszas kerekezés és ügyintézések után, hazafelé sikerült megtapasztalnom, hogy milyen módon figyelmeztet a gép és hogyan feszül hátra a pedál, blokkolva a haladási szándékomat. A gyors csipogásról nem tudtam, meddig tart, így a leállás kissé mégis váratlan volt, s hirtelen leléptem ugyan a gépről, de az "istráng" hiányában nem tudtam elkapni, így eldőlt "szegény". A villamosig cipelnem kellett, de a leszállás után már annyi töltés ismét volt az akkuban, hogy hazáig tudtam gurulni (egy fél megállónyira lakunk), tehát cipelni nem kellett a masinát.

 

Ismét felkerestem az egykerekűeket is árusító debreceni üzletet, hogy lefotózzam a járműveket. Megtudtam, hogy az "airboard-rendszerű" járművek bizonyultak náluk a leginkább kelendőnek, abból az ünnep előtti készletüket szinte teljesen eladták. Két mintapéldány marad a boltban. Valószínűleg jót tett az üzletmenetüknek, hogy az adventi vásárt felkereső emberek naponta láthattak engem gurulni a belvárosban, tehát kedvcsinálónak bizonyult a látványom, amit a Q5-tel haladva keltettem. Megpróbálom a képeket csatolni. (A minap ez a művelet nem járt sikerrel.) 

 

Bár a topic-unk az egykerekűekkel foglalkozik, az érdekesség kedvéért csatolom a további 3 képet, melyek egyikén egy könnyű kétkerekű és egy robusztus "harci szekér" valamint egy elektromos roller látható.

   

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!