|
|
 |
dzsaffar3
2015-12-26 12:54:31
|
676
|
"hogy P. mester költötte hozzá nem igazolható, ugyanis ez sem más mint egy feltételezés"
Itt hoztam egy igazolást, de persze nemcsak Reginótól másolt összevissza, ezt a filológusok rég tudják. Egy-két szót kicserélt, kibővítette a mondatokat, más kontextusba helyezte, stb. Köztudott és nehezen vitatható dolgok ezek. Ha konkrétan hozol Hölblingtől vagy Makkaytól cáfolatokat, hogy például amit hozzáköltött ehhez az árnyékszékes dologhoz, az valóban megtörtént, tudniillik tényleg magyarok nyilazták le az említett úriembert, akkor nyert ügyed van. A cáfolat nem abból áll, hogy elmondod, Makkay vagy Hölbling hogy gondolja.
-----------------
Mint írtam nem ismered Makkay sőt Hölbling írásait sem.
"Anonymus
Rögtön a bevezetőben egyértelművé kell tennem, hogy munkám azon a feltételezésen - sőt meggyőződésemen — alapul, hogy a Névtelen Krónikás (Anonymus) Gesta Hungarorum-a (a gesta eredeti, 11. századi változata) egy olyan klerikus munkája volt, akire (másolói) mint P. dlctus magister-re hivatkoztak, és egykoron az ötödik magyar király, [L] Béla (uralkodott 1060 és 1063 között) nótáriusa volt: quondam bone memorie gloriosissimi Bele regis hungarie notarius. A király halála után - quondam - írta meg a gesta első változatát még all. század hatvanas éveiben. Utolsó történeti szereplője 1. András király (1046-1060; Anonymus cap. 15:19).' A fennmaradt egyetlen kézirat 1270 körüli másolat. Feltehető, hogy a megírás óta eltelt csaknem negyed évezred során az egymást követően másolt (de sorra elveszett) kéziratok sok módosításon (bővítésen, javításon) mentek át. Ez is az oka annak, hogy a fennmaradt utolsó kéziratban sok anakronizmus, ellentmondás, kiegészítés is van, amelyek miatt Anonymus művének keletkezését - tévesen - III. Béla királynak egy soha nem létezett nótáriusához kötik, és az 1200-as évek elejére keltezik. Ilyesféle kései-későbbi anakronizmusok alapján egy nem autográf kézirat eredetijét nem szabad keltezni!"
Makkay, Az avar Attila Anonymusnál Kézai Simonnál és a Krónikákban 7. oldal.
És Makkay példákkal is illusztrálja, hogy megszokott dolog volt ez a másolóknál.
Safi |
|
A hozzászólás:
 |
Afrikaans8
2015-12-26 10:06:58
|
675
|
"hogy P. mester költötte hozzá nem igazolható, ugyanis ez sem más mint egy feltételezés"
Itt hoztam egy igazolást, de persze nemcsak Reginótól másolt összevissza, ezt a filológusok rég tudják. Egy-két szót kicserélt, kibővítette a mondatokat, más kontextusba helyezte, stb. Köztudott és nehezen vitatható dolgok ezek. Ha konkrétan hozol Hölblingtől vagy Makkaytól cáfolatokat, hogy például amit hozzáköltött ehhez az árnyékszékes dologhoz, az valóban megtörtént, tudniillik tényleg magyarok nyilazták le az említett úriembert, akkor nyert ügyed van. A cáfolat nem abból áll, hogy elmondod, Makkay vagy Hölbling hogy gondolja. |
|
Előzmény:
 |
dzsaffar3
2015-12-26 01:26:16
|
673
|
Megjelölni megjelölted, de milyen érvet hozol Anonymus szavahihetősége mellett? Például hogy az említett Waldo gróg testvérét magyarok lőtték le a klotyón. Regino ír az esetről, csak épp magyarok nem szerepelnek benne, mert azt P. mester költötte hozzá.
----------------
Nézd, Hölbling részletesen cáfolta az Anonymussal kapcsolatos állítást, Makkay más oldalról ugyanezt tette könyveiben.
Feleslegesnek tartom a vitát.
Olvastam tőled már nem egy nagy ívű állítást Anonymussal kapcsolatban innen tudom, hogy a megadott írásokat nem nagyon ismered.
Sőt még azt is megkoctáztatom, hogy a századok folymán később még bővítettek is rajta.
És ez sem az én véleményem, ahogy a következő mondat sem.
Azt, hogy P. mester költötte hozzá nem igazolható, ugyanis ez sem más mint egy feltételezés.
Safi
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|