|
|
|
|
 |
Törölt nick
 2015-12-16 11:29:48
|
193
|
De hát ők biztosan nem voltak "épeszűek" ...
--------------------------------------------------
nem, mint ahogy egyetlen kereszténységgel agyonhülyített muki sem volt az.
Egyébként nem véletlen a húsvétra vonatkozó kapcsolódás sem, és ez sem a krisztusi ideológia miatt van. Ez még a Julius Caesar előtti római naptár idejéből való, jóval a kereszténység előttről, és végeredményben a szökőhónap latin nevéből származik a karácsony szó. |
|
|
|
netuddkivogymuk
2015-12-16 11:05:26
|
187
|
Az inkarnációból nem lesz karácsony a magyarban.
Mássalhangzó torlódást eléjük rakott magánhangzóval oldják fel (iskola ispotály).
Vagyis a szó eleji "i" nem veszhetett volna el. |
|
A hozzászólás:
 |
|
H. Bernát
2015-12-16 10:59:50
|
186
|
Erről Czuczor-Fogarasinak más a véleménye:
"KARÁCSON
fn. tt. karácson-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. 1) Krisztus urunk születésének napja, melyet a keresztény világ december 25-én ünnepel, máskép Nagy karácson, különböztetésül a kis karácsontól, mely nyolczad napra esik. Karácson bőjtje, napja, estéje, éjjele. Fekete karácson, fehér husvét (időjárási jóslat). A latin incarnatio, carnatio szóból képezettnek látszik. 2) Férfi kn. és több családok vezeték neve, lat. Gratianus."
De hát ők biztosan nem voltak "épeszűek" ... |
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2015-12-16 10:52:05
|
185
|
egy tipikusan magyarból átvett szó a szlávban
-------------------------------------------------------
Igen, ez bármilyen épeszű embernek nyilvánvaló, egyébként pedig a szlovákok a német Weihnacht csehből átvett szlávosított változatát használják: Vánoce/Vianoce, a ruszinok is, illetve hát ők inkább a pravoszláv meg ortodox elnevezéseket leginkább. Ők nem sűrűn karácsonyoznak, pontosabban magát az ünnepet két héttel később tartják.
Délvidékre vándorolt szlovákok között esetleg előfordul a Kracsún elnevezés |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
