Keresés

És hogy kedves szlávjaid se maradjanak le: file:///D:/Downloads/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar.pdf

"karácsony [1138 tn. (?), 1450 k.] Déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, vö. bolgár nyelvjárási ý [kracsun] ’némelyik vidéken a Gergely-naptár szerinti június 21-e, másutt egy karácsony körüli nap mint a nyári, illetve a téli napforduló ünnepe’, macedón nyelvjárási [kracsun] ’karácsony’. A szláv szavak előzménye a szláv *korč- ’lép, átlép’ lehetett, a jelentésfejlődés ’lépő, átlépő’ > ’fordulónap, napforduló’ lehetett. A magyarba a keleti egyház műszavaként került a Balkánról."

Ettől még átvehették a szlovákok/ruszinok a magyarból.

Erről Czuczor-Fogarasinak más a véleménye:

"KARÁCSON

fn. tt. karácson-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. 1) Krisztus urunk születésének napja, melyet a keresztény világ december 25-én ünnepel, máskép Nagy karácson, különböztetésül a kis karácsontól, mely nyolczad napra esik. Karácson bőjtje, napja, estéje, éjjele. Fekete karácson, fehér husvét (időjárási jóslat). A latin incarnatio, carnatio szóból képezettnek látszik. 2) Férfi kn. és több családok vezeték neve, lat. Gratianus."

De hát ők biztosan nem voltak "épeszűek" ...

egy tipikusan magyarból átvett szó a szlávban

-------------------------------------------------------

Igen, ez bármilyen épeszű embernek nyilvánvaló, egyébként pedig a szlovákok a német  Weihnacht csehből átvett szlávosított változatát használják: Vánoce/Vianoce, a ruszinok is, illetve hát ők inkább a pravoszláv meg ortodox elnevezéseket leginkább. Ők nem sűrűn karácsonyoznak, pontosabban magát az ünnepet két héttel később tartják.

Délvidékre vándorolt szlovákok között esetleg előfordul a Kracsún elnevezés

A szláv nyelvek közül csak a szlovák és a ruszin nyelvben hívják karácsonynak a karácsonyt. Vagyis ez egy tipikusan magyarból átvett szó a szlávban.