Keresés

A különböző osztrák népcsoportok etnogenezisének kutatása során megkerülhetetlen az alpesi szlávok vagy karantánok bonyolult és sajnos eléggé forráshiányos kérdésköre.

A Keleti-Alpok, azaz az Ostalpen térségébe történő 6-7. századi szláv betelepülés kérdését az alábbi wikipedia-szócikk viszonylag jól összefoglalja, legalábbis azt, ami a jelenlegi ismeretek alapján, a szűkös forrásanyag és a régészeti leletek alapján egyáltalán összefoglalható:

https://en.wikipedia.org/wiki/Slavic_settlement_of_the_Eastern_Alps

Hát akkor ezért akarták a későbbi Burgenlandod közösen a csehek és a jugók: folyósónak a szláv tesók között ...

Az alpesi szlávok vagy karantánok nyelve az ószlovén volt, tkp. a mai szlovén nyelv őse, de ez egy olyan ószláv dialektus volt, amely nagyon közel állhatott a mai csehek, morvák és szlovákok nyelveinek őséhez is.

Feltételezhető, bár nem biztos, hogy akkoriban (Kr. u. VI-VIII. századok) simán létrejöhetett kölcsönös érthetőség egy alpesi szláv és egy korabeli cseh vagy morva között.

Akkoriban még a különféle szláv dialektusok egyébként is meglehetősen közel álltak egymáshoz.

Egy anyagban azt olvastam, hogy az alpesi szlávok két hullámban érkeztek a Keleti-Alpok vidékére:

-az első hullámra az 550-es években került sor, ez a Cseh-Morva-medencéből, azon belül is elsősorban Morvaországból érkezett

- a második hullámra 568 után került sor, zömében az 570-es években, ez a hullám Pannonia felől, a mai Nyugat-Dunántúl és Horvátország felől érkezett és szoros összefüggésben volt az avarok kárpát-medencei inváziójával.

Talán ez a kettősség magyarázza a szlovén nyelvnek azt a sajátosságát, hogy tkp. a déli és a nyugati szláv nyelvek között helyezkedik el, valamennyi délszláv nyelv közül a legközelebb áll a nyugati szláv nyelvekhez és mutat néhány olyan sajátosságot, amely nyugati szláv jellegzetesség.