Nagy kár, hogy a pécsiek nagy valószínűséggel nem látogatják ezt a topikot (egyáltalán látogatja valaki?), mert sok kellemetlen színházi élménytől óvnám meg őket. Ingyen, így nem kellene pénzt adni a jegyért.
Példának okáért a tegnapi bűnrossz Közelebb! c. szerencsétlenség megtekintésétől tántorítanám el a reménybeli publikumot.
Hallott már valaki Patricj Marberről, a szerzőről? Na ugye! Nem véletlenül, ugyanis nem volt egy szál gondolat sem a darabjában, azt a semmit azonban töméntelen bazdmeggel spékelte meg, hogy eredetinek tűnjön, vagy elfedje a semmit.
Mit mondjak, számomra nem sikerült fedetlenül hagyni, ott tátongott ásító szájával.
A színház felvezetése szerint igennagyon eredeti módon jeleníti meg a darab a szerelmi négyszöget, mely eredetiségből mi nem tapasztaltunk semmit, ámde lankadtan nézdegéltem mind sűrűbben az órámat, és módfelett bántam, hogy nem mentünk haza az első felvonás után.
Teljesen kimódolt szituációkban vergődtek a színészek, kicsit sem körvonalazott karakterek híján ki-ki a rutinjára hagyatkozott, már ha volt neki olyasvalamije. Rázga Miklósban nem véltem felfedezni effélét, minden ízében rettenetes volt, olykor az volt az érzésem, hirtelen nem találtak aktort, és beugrott a szerepbe az egyik kellékes.
Gyanítom, a vidéki színházakban nemigen lehet a színházi nyelvet forradalmasítani, nagy horderejű kísérletezés terepe sem lehet, ám egy tisztes színvonalat azért nem árt megütni, hogy a magamfajta igényesebb nézőt se riassza el a repertoárjával. | 
